Országgyűlési Napló - 2010. évi nyári rendkívüli ülésszak
2010. július 12 (24. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁL TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1104 bérlőkké válhattak, amiből meg bevétele van az önkormányzatnak, tehát ez a kedvezmény mint leh etőség adott. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Pál Tibor képviselő úré két percre a szó. PÁL TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem fontos, hogy lássuk egyformán, hogy van a dolognak egy általános szintje, ami a kormányzatra tartozik, és a mostani törvénymódosításban pontosan az ő feladata van benne, hogy egy moratóriumot kiterjeszt, és ez szerintem jó. De van a dolognak egy konkrét szintje, ez pedig, hogy helyben el kell dönteni, hogy ki az, akin segíteni akarunk, meg segíteni lehet. Az a bizonyos törvénymódosítás, amivel az önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk, pontosan ezt a szemléletet hozza be. Azt mondja, hogy az önkormányzat eldöntheti, hogy milyen lakásnagyságig, mekkora tart ozásig áll helyt, milyen családi szerkezetet vesz figyelembe, hány gyereket - egyedülállót vagy éppen fogyatékos gyereket , milyen szociális helyzet az, amit figyelembe vesz, tehát hogy helyben kell ezt eldönteni. Pontosan azért jó, mert ahány város, ahán y önkormányzat, ahány település, ez annyiféleképpen alakul. Kétségtelen, hogy ennek a rendeletalkotásnak helyben mindig az volt a kérdése, hogy na de egyébként vane forrás arra, hogy az önkormányzat a licit után azt mondja, hogy márpedig azon az áron megv eszi a lakást, tulajdonossá válik, és bent a bérlő pedig bérleti jogviszonnyal tovább fizeti a bérleti díjat, és már akkor nem a banknak, hanem az önkormányzatnak. Ha megnézzük, ezek a problémák leginkább városokban, nagyvárosokban, megyei jogú városokban jelentkeznek, hiszen ott van nagyon sok olyan hiteles, akik lakást vásároltak. Érdemes egy párhuzamot megnézni, hogy ezek a nagyvárosok mennyi kötvényt bocsátottak ki az elmúlt években, és az abból befolyt összeget vajon mire fordították. Arra fordítottáke, hogy ezeket a helyzeteket megoldják, hogy belépjenek a bank helyére, és azt mondják, hogy akkor segítenek azokon a családokon, akik valóban nehéz helyzetbe kerültek. Tehát a forrás nem kérdés, ahogy itt is elhangzott korábban: nagyon sok kerületben és v árosban rengeteg rendőrlakást vásárolnak az önkormányzatok. Ez helyes, nem vitatom, csak jelzem, hogy volt és van erre forrás, van erre lehetőség; akarat kérdése, hogy ezt megvalósítjáke az önkormányzatok. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi Is tván) : Akkor most visszatalálunk az előre bejelentett felszólalókhoz. Gyüre Csaba képviselő úré a szó, a Jobbik frakciójából, 15 perces időkeretben. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eljutottunk eg y olyan javaslathoz, amelyet, mint ahogy már ismertette itt korábban Vas Imre képviselőtársunk, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén mindenki támogatott; ez is nagyon ritka, és ez is nagyon jó dolog, hogy ide jutottunk. De honnan is i ndult ki ez a probléma? Mert ez egy nagyon nagy társadalmi probléma. Hallottunk a szocialista frakciótól teóriákat arra vonatkozóan, hogy miért rossz most a devizahitelesek helyzete. Egyet azonban látni kell: nem a jelenlegi meg az elmúlt egykét hónap pol itikája hozta azt, ahova ezek a devizahitelesek kerültek, ebbe a gazdasági állapotba, hanem a hosszúhosszú évek azon felelőtlen banki hitelpolitikája, amelybe sajnos a magyar állam semmilyen formában, illetve a magyar kormányok vagy a magukat magyarnak ne vező kormányok semmilyen formában nem avatkoztak be, holott talán azért kötelességük lett volna minden szempontból. Azt, hogy ennek mi volt az oka, ma már teljesen felesleges nézni és vizsgálni, de azt azért látnunk kell, hogy az a liberális gazdaságpoliti ka, amelyet folytatott nyolc éven keresztül a
