Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NOVÁK ELŐD (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
990 folyamatosan éreztetnék azt a bennlévőkkel, az establishment tagjaival, hogy nem ülhetnek a babérjaikon, és szedjék össze magukat. Az elmúlt években az, hogy a magyar politika ennyire kiüresedett, és az a fajta hitelvesztés, ami kialakult - amit éppen ezzel a politikai kicsinyítéssel próbál most a Fidesz elsősorban retorikai szempontból kezelni , az éppen ezeknek az intézményi küszöböknek volt betudható. Meg kell nyitni a parlament kapuit a szónak ebben az érte lemében, és akkor tényleg majd lehet más a politika hosszabb távon is. És még egyszer mondom, nem az LMP érdekében szeretnék felszólalni, hanem a politikai rendszerünk nyitottsága érdekében. Tehát azt gondolom, hogy a tartalmi érvek nagyon nyomósak ezzel a 9 napos rövidítéssel szemben, és azért vannak az eljárással kapcsolatos nyomós érvek is, amik miatt a Lehet Más a Politika számára ez a módosítás mindenképpen elfogadhatatlan. Egyrészt egyáltalán nem elegáns dolog az, hogy néhány hónappal a választás előt t hozzányúlunk a választási szabályokhoz. Amikor a képviselőtársaim amellett érveltek, hogy ez a bizonyos paritásos bizottság 2011 júniusáig alkossa meg az új választási rendszer körvonalait, akkor éppen azzal érveltek, hogy azért kell ilyen relatíve rövid mandátumot adni ennek a bizottságnak, mert utána a pártoknak, a választóknak, a kormányzatnak fel kell készülnie arra, hogy ebben az új rendszerben lebonyolítsa az új választást. Most valószínűleg október elején önkormányzati választás lesz, és gyakorlati lag mindent megváltoztatunk, az összes létező szabályt. Ezen a választáson nem 90 egyéni választókerületet kell majd megrajzolni, hanem sok ezer választókerületet, mégis belefogunk abba, hogy most átírjuk a szabályokat. Ez nem elegáns, de ezen már túl vagy unk, ezt már egyszer elmondtuk más szabályok kapcsán. De itt van az a következő dolog, hogy éppen ma szavaztunk az önkormányzati választásokkal kapcsolatos törvénymódosítások módosítóiról, még nincs meg a végszavazás, de már lezártuk a vitát. Egyáltalán ne m mindegy az, hogy azokat az ajánlócédulákat, amikről egy másik törvény kapcsán már egyszer döntöttünk, ezeknek a száma tulajdonképpen már ott van a Ház asztalán, egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket az ajánlócédulákat nem 35 nap alatt kell összegyűjteni, h anem 9 nap alatt. (19.20) Én például biztosan egészen más szellemben nyilatkoztam volna ezekről a javaslatokról, ha tudom, hogy közben a kormánytöbbségnek ilyen szándékai vannak. Miközben például a budapesti főpolgármesterválasztáson a négyszeresére emelj ük az ajánlócédulák számát, közben megharmadoljuk, sőt megnegyedeljük inkább - ha felfelé kerekítek - az erre fordítható időt. Ez a két dolog nagyon szorosan összekapcsolódik, és szerintem enyhén szólva is vitatható, hogy a kormánytöbbség tulajdonképpen le szalámizva a választási rendszer különböző elemeit, különböző időpontban terjeszti be ezeket a javaslatokat. Végül eljárási problémákat vet fel az is, hogy mi a túrónak csinálunk egy paritásos bizottságot, ha például most így belenyúlunk a választójogi tör vénybe. Nem ott kellett volna ezeket megbeszélni? Azt kell mondjam, hogy ez nagyon erősen kétségbe vonja azoknak a szép szavaknak a hitelességét, amiket a kormányzó többség és a miniszterelnök úr is mondott az elmúlt napokban itt a Házban, ami a konszenzus kereséséről szólt, arról, hogy a nemzeti egységben majd mind egymás keblére fogunk borulni. Én azt gondolom, hogy ebben a javaslatban - hogy mondjam - megmutatta foga fehérjét a kétharmados többség. Én azt gondolom, hogy itt van az a pont, amikor még meg lehet állni. Én arra kérem a fideszes és KDNPs képviselőtársaimat, hogy gondolják át ezt a dolgot. Most egy olyan úton indulhat el az egész parlamenti politizálás hangneme, ami más lesz, mint amit eddig szerettünk volna. Mi - legalábbis az LMPfrakció nev ében mindenképpen el tudom mondani - tényleg azzal a szándékkal jöttünk ide a parlamentbe, és azért hagytuk föl a civil szakmánkat, hogy megváltoztassuk a politika hangnemét, hogy a parlamenti és a parlamenten kívüli politika is a konszenzusok világáról sz óljon.