Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 1 (10. szám) - A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
966 Maga a törvény, azt gondolom, négy olyan módosítást tartalmaz, amelyek egyébként abszolút nem szükségesek. Erre a négy módosításra külön is ki szeretnék térni. Az első és legfontosabb természetesen a jelöltállítás időszaka. Ahogy én is mondtam, és az expozéban is elhangzott: 12 nappal rövidítik magát a választási időszakot, azonban az ajánlási időszakot ehhez képest szükségtelenül, rendkívül drasztikus módon 35 napról mindösszesen 9 napra kívánják rövidíteni, bár az önkormányzati biz ottság előadója 8 napot említett. Lehet, hogy ez a helyes szám, és én számoltam rosszul, de mondjuk, 89 napra szeretnék rövidíteni. Ez a 9 nap gyakorlatilag semmivel nem támasztható alá, hiszen a rövidítés két irányban történik. Egyrészt a választá st megelőző időszakban a korábbi 23 napos bejelentési határidőt kívánják 30 napra növelni. Ott a külföldi szavazásra hivatkoznak, amely egy elég homályos magyarázat, enélkül is le lehetett mindig bonyolítani. Ugyanakkor a korábbi többpárti egyeztetéseken f olyamatosan felvetettük, hogy a külföldi szavazás megszervezése esetén más módszert kellene alkalmazni, ez gyakorlatilag az önök korábbi elképzelését tartalmazta, amely egy rendkívül hosszadalmas és bürokratikus rendszer. Például külföldi szavazásnál az el ektronikus szavazás intézménye nyilván ez alatt a 34 hónap alatt mindenképpen megszervezhető lenne, ez például sokkal olcsóbbá tenné a választási rendszert, és a korábbi határidő tartható lenne. Ugyanúgy teljesen érthetetlen a másik időpont megváltoztatás a, hiszen eddig az állami szerveknek az ajánlószelvények, az értesítők kiküldésére több mint két hetük volt, most önök növelik ezt az időszakot, úgy gondolják, hogy eddig, húsz évig az állam nem tudta megszervezni, pedig mindig kiküldték tíz nap körül, két héten belül. Önök most erre adnak három hét időt, ezzel pedig korlátozzák valamennyi jelölő pártnak, civil szervezetnek, akármilyen független jelöltnek az indulási jogát; gyakorlatilag adminisztratív akadályokat és adminisztratív nehézségeket szeretnének az irányba állítani, hogy minél kevesebb jelölt indulhasson a választáson. Egyetértek azzal a felszólalóval, aki azt mondta, hogy ez a fajta rövidítés nem szolgálja csak egyetlen szervezetnek, a Fidesznek az érdekét, nekik sem azért, mert kétharmados többs éggel rendelkeznek, hanem azért, mert - mint tudjuk - a Kubatovlistával rendelkeznek. Valószínű, hogy a Kubatovlista törvényével, ha önök ezt elfogadják, akkor 9 nap alatt könnyű lesz összegyűjteni ezeket az ajánlószelvényeket. Én azt gondolom, hogy ilye n esetben, amikor egy hosszú törvényalkotási folyamatról van szó, akkor nem csak a saját érdekeiket kellene megnézni. A második ilyen kérdéskör a kampánycsend intézménye. A korábbi egyeztetéseken - a teremben ülő képviselők közül többen is jelen voltak a t öbbpárti egyeztetéseken - a kampánycsend intézményének az eltörlését elfogadtuk, javasoltuk, most sincsen ellene semmifajta kifogásunk. Azt gondoltuk akkor is, hogy a mai infokommunikáció időszakában a kampánycsend nehezen betartható, értelmezhetetlen és i gazi szankciók nélkül lévő rendelkezés. Azonban azt fel szeretném önöknek vetni, hogy talán érdemes lenne a kampánycsend kifejezést nem eltörölni, tehát még a szombati kampánycsend eltörlése okszerű dolog, a kampánycsend kifejezés törvényből történő törlés e, az már véleményem szerint nem ilyen okszerű, annál is inkább, hogy a törvény egyéb más helyeken a kampánycsend kifejezést benne hagyja. Azt gondolom, ez olyan értelmezési problémát és bizonytalanságokat vetne fel, amelyek szükségtelenek. A harmadik kérd éskör a megyei lista kérdése. Frakciónk számára teljesen elfogadható, hogy a megye egyetlen választókerület legyen, ezt indokolja a képviselők számának csökkentése is. Azonban a konzekvens álláspontok miatt szeretném elmondani - bár talán önök is tudják , hogy a jelenlegi rendszer, amely a megyékben gyakorlatilag két, úgynevezett fiktív választókerületet hoz létre, a Fidesz javaslatára került be annak idején a törvénybe. Bár Horn Gyula kétharmados többséggel rendelkezett itt ebben a Házban, mégis, amikor e zt a törvényt módosította, ötpárti egyeztetést tartott a Ház 1994ben. Ezen az ötpárti egyeztetésen a Fideszt Deutsch Tamás képviselte, a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a megyékben ez a két fiktív választókerület jöjjön létre. A kétharmados többség akkor elfogadta. Én azt gondolom, hogy valahogy így kell a választási törvényt módosítani, nem úgy, ahogy önök csinálják.
