Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
97 NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Magyar Országgyűlés! Bíztam benne, és még mindig remélem, hogy az 19982002 között megismert kormányzati arroganciát nem fogja folytatni a Fidesz. (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiban. - Dr. Kövér László: Bocsáss meg, az ovinak melyik csoportjába jártál akkor? - Az elnök csenget.) Azonban a jel ek vészjóslóak. Ugyanis nemcsak, hogy 53 százalékos támogatottsággal, kétharmados parlamenti mandátumhoz jutott aránytalan módon a Fidesz. (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Ezt azért szükséges ma ennyiszer elmondani, mert ma tudtuk meg, tiszte lt leendő kormánypárti képviselők, ma tudtuk meg, hogy az önök javaslata ezen a torz választási rendszeren semmit sem kíván változtatni, megfelezik bár a mandátumok számát - aminek nagyon örülünk , azonban ezen a torz, aránytalan választási rendszeren nem kívánnak például a Németországban ismert arányosabb rendszer irányába elmozdulni. E vészjósló jelek után azonban az első konkrét pökhendi intézkedésükkel az alakuló ülésen kellett szembesülnöm. Elképesztőnek tartottam ugyanis, hogy az alkotmányügyi, igazs ágügyi és ügyrendi bizottság elnökjelöltje - még elnökjelöltként - már kiosztotta írásban, elnöki aláírással a bizottság meghívóját, mintha csak valami kötelező formaságnak tekintenék az Országgyűlést. Úgy érzem, a Fidesz összekeveri a frakcióülést a Magya r Országgyűléssel. De nem ez volt az első pont, amikor órákkal a döntés előtt már tényként kezelték, amit a frakcióban eldöntöttek. (Font Sándor: Amit a választók eldöntöttek.) Megdöbbentem, amikor kinyitottam a szombati Magyar Nemzetet, és egész oldalas s zínes hirdetésben találtam “Magyar Országgyűlés 2010” aláírással ezt a politikai nyilatkozatot. Mintha ez már elfogadásra került volna. De nem, nem jelent meg helyreigazítási kérelem, hogy lemaradt a “tervezet” szó, már tényként kezelték azt, amit Orbán Vi ktor egy személyben benyújt. Nagyon remélem, hogy ezekkel a pökhendi megnyilvánulásokkal nem kell a jövőben szembesülnünk. Nagyon remélem, hogy ez a politikai nyilatkozat, ez a nemzeti együttműködés rendszere - amelyet intézménynévként csupa nagybetűvel ír nak, és amely minden magyar számára nyitott - nem Kubatov Gábor boszorkánykonyhájában született, vagy legalábbis nem ő fogja vezetni a nyilvántartását, ami minden magyar ember számára nyitott. És hogyha ebben a válságos időjárási helyzetben megvizsgáljuk e zt a politikai nyilatkozatot, valóban fel kell tennünk a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a politikai nyilatkozat, ez a papír ére annyit, mint akár egyetlenegy homokzsák. Ki kell mondani sajnos, hogy jelenleg több ezer gárdista legény lehetne a gáton, ha nem tetszettek volna feloszlatni, feloszlattatni és üldözni a Magyar Gárdát. (Taps a Jobbik soraiban. - Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Jobbikosként meg kell idézzem a márciusi ifjak szellemét. A márciusi ifjak szelleme azt súgja nekem, hogy a forradalom szó használata ebben a politikai nyilatkozatban gúny. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Így van.) Gúny és kifordítása ennek a szónak, a szó becsületének az elvétele. Mert valóban nem használhatjuk ezt a szót, ezért a benyújtott módosító javaslatunkban - Lázár frakcióvezető úrhoz csatlakozva - valóban a forradalmat jövő időbe helyeznénk, hogy van lehetőség a forradalomra. Mi nem azt mondjuk, hogy a magyar emberek sikeres forradalmat vittek véghez a mostani választások on, hanem azt mondjuk a módosító javaslatunkban, hogy a választók megteremtették a forradalmi változás lehetőségét. Ugyanígy nem értjük, milyen önrendelkezés visszaszerzéséről beszélnek, múlt időben. Mi azt látjuk, hogy - különösen a lisszaboni szerződés o lvasatlan aláírása óta - Magyarország elveszítette az önrendelkezését. (Taps a Jobbik soraiban.) De már az EUcsatlakozási népszavazási kérdést is úgy tettük fel magunkban, őszintén, hogy “tagok legyünk vagy szabadok?”. Így tennék fel a márciusi ifjak is, és mindezek tudatában nem mondhatjuk azt, hogy visszaszereztük a nemzeti önrendelkezésünket.
