Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - A Nemzeti Együttműködésről címmel politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
89 tekint ebben a parlamentben. (Taps az LMP padsoraiban.) Szeretnénk a jövőben is kerülni azt, bármi is a véleményünk egyegy másik pártnak akár a jelenéről, akár a múltjáról, hogy itt a vita olyan értelemben folyjék, hogy megkérdőjelezzük bármelyik párt jogosultságát, amit a választóktól szerzett, hogy ebben a parlamentben részt vegyen. Ez vonatkozik bármelyik parlamenti pártra. Nem vitatjuk továbbá a FideszKDNP pártszövetség jogát arra, hogy alkotmányozzon, hiszen valóban, egyetértve Lázár Jánossal, erre kaptak önök felhatalmazást. Nem is szeretnék belemenni a bba a számmisztikába, nemcsak a 200 főnél, az 53 és a 68 százalékot sem szeretném összehasonlítani, mert a '89s jogállami forradalomban kialakult választójogi rendszer értelmében önök jogot szereztek az alkotmányozásra. Nem ez a probléma. És természetesen nem is vonom kétségbe az önök demokratikus elkötelezettségét. Azzal együtt nem vonom kétségbe a jogukat az alkotmányozásra, hogy a választási kampányban adósak maradtak közjogi terveikkel. Többször próbáltunk rákérdezni arra, hogy a FideszKDNP pártszövet ség, ha felhatalmazást kap az emberektől arra, hogy alkotmányozzon, pontosan mit kíván tenni a magyar demokráciával, milyen változtatásokat kíván végrehajtani a közjogi rendszeren. Ezekre a kérdéseinkre igen kevés választ kaptunk. Az ideterjesztett nyilatk ozat alapértékeivel egyetértünk. Hozzá tudnám fűzni azt is, hogy nyilván jobban örülnénk egy olyan szövegnek, ami kicsit bővebb lenne az alapértékekben, lehetne beszélni az emberi méltóságról, azokról a szabadságjogokról, amikről egyébként itt már más elle nzéki képviselőtársam is beszélt. És igen, az együttműködésre is igent mondunk. Szükség van arra, hogy a parlament pártjai együttműködjenek, adott esetben kormányoldali és ellenzéki pártok is együttműködjenek, és igen, szükség van arra, hogy véget érjen a magyar politikának az az időszaka, amikor irracionális kultúrharcok és irracionális szekértáborharcok tették megbeszélhetetlenné, egymással meg nem vitathatóvá a különböző pártok álláspontját. Ugyanakkor utalnék azért arra is, hogy ha önök nemzeti együttmű ködést hirdetnek, akkor a történetet ott kellene kezdeni, hogy a nemzeti együttműködés rendszere áll. A nemzeti együttműködés rendszerét úgy hívják, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése. (Taps az LMP soraiban.) Ha önö k komolyan veszik a nemzeti együttműködést, akkor nyilvánvaló, hogy az ellenzéki jogosítványokra, ha olyan indítványok hangoznak el például az alakuló ülés előkészítésénél, hogy a különböző ellenzéki frakciók önállóan tudjanak politikai jogosítványokkal él ni, politikai vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot kezdeményezni, akkor talán ezeket a javaslatokat a nemzeti együttműködés keretében jó volna megfontolni. Ezeknek a javaslatoknak az elfogadása semmit sem von el az önök alkotmányozó többségéből. Ha rrach Péter képviselő úrral annyiban vitatkoznék, hogy talán a Bethlenkorszak példaként való állítása picit sántít akkor, amikor a másik oldalon a '89es rendszerváltás értékeire hivatkoznak. Szeretném feleleveníteni azt, amit szintén Lázár János képvisel őtársam mint most már egy orákulum elmondott, hogy az első szabad választás 1945ben történt. Korábban Magyarországon a választójog teljessége alapján szabad választás nem volt. A Bethlenkormány sem szabad választás útján került hatalomra. És még egy. Ami t ön úgy nevez, hogy belesimultak akkor a pártok a kormányzati többségbe, azt gondolom, az nem érték. Szeretném jelezni azt, nem kívánok hosszabb történelmi fejtegetésekbe bocsátkozni, de például az ön által is idézett akkori demokratikus baloldal, a Szoci áldemokrata Párt szervezkedését nem teljesen demokratikus módon korlátozták. De fontos természetesen az is, hogy az előzményeket felidézzük. Igen, abban is egyetértünk, hogy a '89es jogállami forradalom értékeit meg kell őrizni, és egyetértünk abban is, h ogy súlyos mulasztások történtek az elmúlt húsz évben. Az elmúlt húsz évben nem került karbantartásra az a jogállami szerkezet, ami a '8990es jogállami forradalom idején létrejött. Egyetértünk abban is, hogy nagyon sok ember számára csalódást okozott az elmúlt húsz év, nagyon sok ember, több millió ember él ebben az országban úgy, hogy számára az elmúlt húsz év valóban a kiszolgáltatottságot, a kizsákmányoltságot növelte. És ebben felelőssége van a politikai elitnek, felelőssége van az elmúlt húsz év korm ányainak, így a '982002 között hatalmon volt kormánynak is.
