Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 31 (9. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
799 fölötti település és a mellette lévő apró település érdekei teljesen egybeesnek, ugyanakkor az egyik a kis listára, a másik a nagy listára szavaz. Ennek a rendszernek a továbbélését, úgy gondoljuk, jobb, hogyha felváltja az, hogy egy listára lehet sz avazni minden megyében. Nagyon fontos az a változtatás, hogy arányossá tettük az önkormányzatokban a képviseleteket. Korábban a szocialisták által eszközölt módosítás teljesen abszurd helyzetet eredményezett, ugyanis 40 tagú volt a megyei közgyűlés akkor i s, hogyha egy megye 230 ezer fő választóból állt - megint élő példát mondok , meg akkor is, hogyha egyébként 540 ezer főből. Sőt, volt arra példa, hogy egy 540 ezres megye csak 40 főt alkot, viszont egy 530 ezres meg 46 főt. A logikát ne keressék, ugyanis a helyzet az, hogy a törvényben ellentmondott a táblázatos rész, ahol korábban megadták a megyei képviselőtestületek nagyságát és a mandátumszámokat, illetőleg a szöveges rész. Mi most azt mondtuk, hogy egy rugalmas rendszer legyen, amely kifejezetten ig azodik a megyék létszámához; nem a választópolgárok létszámához, a megyei lakossághoz. Fenntartottuk azt a rendszert, hogy a megyei jogú városok lakói nem szavazhatnak a megyei közgyűlési listákra, ez a magyar, jelenleg viszonylag bonyolult önkormányzati h atáskörmegosztás logikájából következik; ugyanakkor, amikor a megyei képviselőtestületek számát meghatároztuk, akkor a megye lélekszámát vettük alapul. Ennek az az oka, hogy egyébként a megyei önkormányzat hatásköre bizonyos kérdésekben - lásd levéltár, l ásd gyámhivatal, lásd oktatási rendszerek összehangolása - kiterjed a megyei jogú városokra is. A főváros esetében szintén most már, a korábbi, fixen rögzített testülethez képest lélekszámarányos lett a testület létszáma, ugyanis a korábbi rendszer 66 főt határozott meg, akkor is, amikor a fővárosnak 2 millió 130 ezer lakója volt, meg akkor is, amikor 1 millió 740 ezer - nyilvánvaló, hogy ez így nem teljesen kerek. Éppen ezért arra gondoltunk, hogy itt is létszámarányossá tesszük a rendszert. (14.10) A fővá ros esetében való igaz, hogy egy kicsit megnehezedett a listaállítás lehetősége. Korábban hat kerületben kellett kompenzációs listát állítani ahhoz, hogy egy szervezet a fővárosban kompenzációs listát állítson, most mi azt mondtuk, hogy kompenzációs listát a következőképpen lehet állítani. Ha a kerületek felében plusz 1 szervezet egyéni képviselőt állít, akkor ott állíthat kompenzációs listát, és ha a kerületek fele plusz 1ben, tehát itt most jelenleg 12 kerületről van szó, ha 12 kerületben kompenzációs li stát állít a szervezet, akkor állíthat listát a fővárosban is. Szerettük volna megakadályozni azt a jelenséget, ami a nagyvárosokban, sőt, inkább az olyan típusú településeken, mint amilyen a főváros, előfordulhat. Nem tudom, észrevettéke, hogy most konkr étan Reykjavíkban a helyi standup comedy sztárja jutott be 35 százalékkal, parodistákból szervezett pártjával, amely 35 százalékot kapott, egy válságos időszakban (Derültség az MSZP soraiból.) , ez előfordulhat, amikor az ég a földdel összeválik. Tulajdonk éppen kész szerencse, hogy nem a magyar standup comedy nyerte a magyar választásokat, amilyen állapotban voltunk a szocialisták kormányzása után, még ez is benne volt a pakliban, hogy Hadházi László alkotja a legnagyobb frakciót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) Természetesen a humornak maximálisan jelentősége és lehetősége van a parlamentben, az önkormányzatokban, de azért a komolyságunkat mindenképpen szerettük volna megőrizni. Összességében nem nyúltunk érdemben ahhoz a részéhez a választási törvény nek, amely az egyéni körzeti indulási lehetőségeket érinti. Meghagytuk azt a lehetőséget, hogy lényegében minimális erőfeszítéssel egyegy településen száz kopogtatócédula összegyűjtésével valaki elindulhat egy egyéni körzetben, nem itt szerettük volna meg húzni azt, hogy ki jelenhet meg a választópolgárok előtt, hanem kifejezetten ott, amikor a választópolgárok a szavazófülkében a végső döntéseket meghozzák. Azt a módosítást nem tudtuk befogadni, ami a képviselőtestületek számának a bővítésére vonatkozik, mert pont azért csináltunk egy új rendszert, hogy csökkentsük a számokat, tehát értelemszerűen az emelés ebben az értelemben nem vezetett volna célra. Még egyszer