Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
764 Ma a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagjaként a bizottsági ülésen tanúja lehettem, hogy ez a rohamtempó nemcsak a törvényjavaslatok szövegének hanyag megfog almazásában és az alapos szakmai elemző munka hiányában nyilvánul meg, hanem az érintett társadalmi vagy jelen esetben munkavállalói réteg véleményének figyelmen kívül hagyásában is. Így fordulhat elő, hogy az érdekképviseletek vezetőit nem értesítette sen ki, és csak megkésve tudtak bekapcsolódni a munkába. Számos folyosói teória született már ennek a rohanásnak a magyarázatára, de felhívnám tisztelt fideszes képviselőtársaim figyelmét, hogy az általuk benyújtott törvényjavaslatok embermilliók mindennapi él etét fogják szabályozni, ezért tisztelettel kérnénk, legyenek szívesek sokkal nagyobb felelősséggel viseltetni a törvényalkotási munka iránt, a civil szférával történő egyeztetést komolyan venni, és a megfelelő szakmai, szakértői elemzői munkára is lehetős éget hagyni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1322. pontjaira. Megkérde zem, kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom. Megkérdezem Répássy Róbert urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Képvis elő úr, öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, igyekszem röviden válaszolni. Egyrészt valóban, a Lehet Más a Politika, a Jobbik és a Szocialista Párt képviselője által benyújtott módosító indítványok következtében az előterjesztők tá mogatásával kormánypárti módosító indítványok benyújtásra kerültek, amelyek részben pontosítják a törvényt, abban a tekintetben, hogy a munka törvénykönyve szerinti védettségek, tehát amelyek a felmondási védettség munkajogi szabályait jelentik, azok termé szetesen a kormánytisztviselőkre is ugyanúgy vonatkoznak majd. A másik, általunk is elfogadott vagy támogatott módosító javaslat az, hogy az indokolási kötelezettség maradjon meg. Megjegyzem, nem értünk azzal egyet, hogy ez valamifajta európai uniós követe lmény lenne, az alapjogi charta a mi álláspontunk szerint csak a piaci munkavállalók tekintetében ír elő ilyen kötelezettséget, és az alapjogi charta a közszolgálatban dolgozók jogállásának a szabályozását egyébként a tagállamok belügyének tekinti, de ezze l együtt is az indokolási kötelezettség a magyar munkajogból adódik, tehát nem kizárólag az alapjogi charta előírásaiból. Ami pedig azt illeti, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetés, az érdekképviseletekkel való egyeztetés hogyan zajlott le és hogyan n em, itt azért szögezzük le: az önálló képviselői indítványok esetében a jogalkotási törvény szerint, amelyet ugyan tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság az év végével megsemmisített, de most még hatályos, a jogalkotási törvény szerint a kormánynak van egyezteté si kötelezettsége a törvényjavaslatok esetében, tehát az egyéni országgyűlési képviselők nem kötelezhetők arra, hogy az érdekképviseleti szervezetekkel, tehát az egyeztető mechanizmusokon részt vegyenek, merthogy mi nem vagyunk partnerei az egyeztető fóru moknak. Az egyeztető fórumoknak a kormány a partnere, mindig ők folytatják le az egyeztetést. (22.20) Kétségtelen, hogy most ilyen átmeneti állapot van, de ettől függetlenül jogi kötelezettségünk nem volt arra, hogy egyeztessünk a szakszervezetekkel. A bi zottsági ülésekre - hiszen parlamenti törvényalkotási, jogalkotási munka folyik - a szakszervezetek képviselői meghívásra kerültek. Ma reggel az alkotmányügyi bizottság ülésén nem vettek részt, délután a foglalkoztatási bizottság ülésén már részt vettek, e zt követően egyébként mi - mint előterjesztő országgyűlési képviselők -
