Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP):
721 Az indítvány a szegény családokat érinti, hiszen számukra a családi pótlék a napi megélhetést biztosítja. A tehetősebb családok számára ez nem létkérdés, ők amúgy is könnyebben szereznek orvosi és egyéb igazolásokat gyerekeik iskolai hiányzása esetén. Tudni kell, hogy a szegény családoknál nem minden esetben legfontosabb érték az iskoláztatás. Vannak olyan helyzetek, amikor az elsődleges szükségletek kielégítése, például az éhség elkerülése kerül előtérbe. Ha azt szeretnénk elérni, ho gy az értékekben is változások következzenek be, ahhoz más módszerek kellenek. Miért nem járnak a gyerekek iskolába? Ma már csaknem mindenki tudja, hogy a társadalmi érvényesüléshez elengedhetetlen a megfelelő iskolázottság, de akkor miért sok az igazolatl an hiányzás? A gonosz szülők rosszat akarnak a gyerekeiknek, vagy az élethelyzetükből mindez szervesen következik? Harmincéves gyermekvédelmi munka során még nem találkoztam olyan szülővel, aki szándékosan akart volna ártani gyermekének. Sok család élt meg rossz tapasztalatot. Nagy erőfeszítések árán kitanulta a gyermek az eladó szakmát, ígéretet kapott a felvételre. Amikor a munkahelyén meglátták a bőrszínét, elutasították. Más esetekben megszerezte a gyermek a megfelelő képesítést, de úgy sem talált munká t. A feketemunkavállalással, szakma nélkül biztosított kereseti lehetőség is sok esetben vonzó. A szegény családoknál problémát jelent a tízosztályos alapképzés bevezetése. Régen 18 éves korára a gyerek kitanulta a szakmát, így keresővé vált. A plusz két évet fölöslegesnek, parkolópályának tartják, és anyagilag sem engedhetik meg maguknak. Az alsóbb iskolákban problémát jelent a túlkorosság. Nagyon rossz kamasz fejjel az alsó tagozatosok között lenni. A kudarcok nem teszik vonzóvá az iskolát. A megnövekede tt tananyagot a gyerekek jelentős része nem tudja befogadni, nem tudják követni az óra menetét, ezért rosszalkodnak, ami kiváltja a pedagógusok indulatát. Jönnek az intők, figyelmeztetések, fegyelmi eljárások, aminek nyomán a gyermekek kellően megutálják a z iskolát. Az iskola nem törekszik az ilyen problémákkal küzdő gyerekek befogadására, inkább a kirekesztést helyezik előtérbe, hiszen hiányzik az érzelmi nevelés, nem tudják megszerettetni az iskolát. (19.10) Nem viszik el a problémás gyerekeket kirándulás ra, mert azok rosszalkodnak, kizárják őket a sportkörből, nem vonják be a szakkörbe, szabadidős programokba. Ennek következtében a gyerekek normális reagálása az, hogy elkerülik az iskolát. Ki szeretne olyan helyre járni, ahol nemkívánatos, ahol nem fogadj ák be, csődtömegnek élik meg az iskolai pályafutásukat? Ennek lelki következményei sem elhanyagolhatóak. Egyébként is a gyermek nem az iskolát, a tantárgyat szereti, hanem a tanító nénit, aki olyan aranyos, és azért tanul vagy viselkedik jól, hogy ne veszí tse el a tanár néni szeretetét, kedvességét, vagyis azok az erős érzelmek, amelyek nevelésére az iskola ma kevés figyelmet fordít. A szülők nem tartják a kapcsolatot az iskolával, mivel előre tudják, mit fognak hallani: csupa rosszat a gyerekről. Van, amik or az iskola direkt módon rekeszti ki a számára problémás gyerekeket, magántanulónak vagy egyéni tanrendes állományba helyezi őket. Sokszor a szülő munkavégzése miatt nem tudja ellenőrizni, hogy a gyermek eljute az iskolába. A gyerekek közötti erőszak is gyakran szerepel az okok között. Szociális indíttatású: nincs ruhája, felszerelése, dolgozni megy, elkíséri a szülőt az orvoshoz, vigyáz a testvérére, s a többi. Mit tekinthetünk tehát igazolatlan hiányzásnak? Az utóbbi időben megnö vekedett azon esetek száma, amikor a gyermek elmegy az iskolába, de valamelyik óra után eltávozik. Az iskolák jelentős része ezt is igazolatlan hiányzásként kezeli. A szülők úgy gondolják, hogy ők beadták az iskolába a gyereküket, attól kezdve a felelősség az iskoláé. Az iskolának eddig is jelentenie kellett a szabálysértési hatóságnak az igazolatlan hiányzásokat, amelynek következménye figyelmeztetés vagy pénzbírság lett. Súlyosabb esetekben kiskorú veszélyeztetése miatt az ügyészség vádat emelt a
