Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARA ÁKOS, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
711 Felvetődött az LMPs Osztolykán Ágnes részéről, hogy önmagában ez a lépés nem elegendő, ebben is teljes egyetértés volt a bizottságban. Ez egy kemény, határozott lépés, de nyi lvánvalóan az oktatáspolitikának, a szociálpolitikának más utat is kell találni. A bizottság, az oktatási bizottság tagjai egyhangúan üdvözölték azt a lehetőséget is, hogy bizonyos sajátos nevelési igényű gyerekek esetében 23 éves korig kitolódik az a hatá r, ami után a családi pótlék a család számára finanszírozható. Ebben is teljes egyetértés volt. Ez a bizottság egyhangú szavazattal elfogadott álláspontja, úgyhogy reméljük, hogy a parlamentben is ebben a döntésben teljes konszenzus lesz. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Kara Ákosnak, a foglalkoztatási bizottság alelnökének. KARA ÁKOS , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tegnapi, 2 010. május 25én megtartott ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság egyhangú döntéssel általános vitára ajánlotta a javaslatot. Tény, hogy Magyarországon a jelenlegi európai uniós országokkal való összehasonlításba n alacsony a foglalkoztatottság. Tény, hogy alacsony iskolai végzettséggel nehéz a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Tény, hogy a nagyszámú munkanélküliek és álláskeresők között jelentős arányban vannak azok, akiknek nincsen befejezett általános iskolai végzet tsége. Alapvető cél tehát az, hogy a legfiatalabb korosztály tagjai mind nagyobb arányban fejezzék be sikeresen az általános iskolát. Alapvető közösségi és alapvető társadalmi érdek, hogy a szociális ellátások azt a célt szolgálják, amelyeket mind az egyén , mind pedig a szűkebb és tágabb közösség is elfogadhatónak és szükségesnek tart. Fontos tehát rögzíteni, hogy a családi pótlék a gyermek felnevelését, tehát a nevelést segíti, az iskolába járást, így a megfelelő ismeretek és a tudás megszerzését ösztönzi egyszerre. A benyújtott törvényjavaslat ezt rögzíti, egyúttal - és ez nagyon fontos - a szülői felelősséget erősíti. Azt erősíti, hogy a gyermek iskolába járása, járatása mind a gyermek, mind a szülő, mind pedig a társadalom helyi és nagyobb közösségének a z érdeke és felelőssége. Ebben a bizottság valamennyi jelenlevő tagja egyetértett. A bizottság elnöke az MSZP képviselőjeként jelezte, hogy a javaslat szándékával egyetért, de nemcsak hatósági oldalról közelítené meg a kérdést, hanem abban is keresi a mego ldást, hogy miként lehetne motiválni azokat a családokat, akik nem tesznek eleget az iskolába járás, járatás követelményének. Szerinte ezek a követelmények és a segítségnyújtás együttes alkalmazása szükséges. A Jobbik bizottságban jelen lévő képviselői sze rint a jelenleg hatályos jogszabályban foglalt lehetőségekkel nem éltek eddig az önkormányzatok, így bár a törvényjavaslat szándékával egyetértenek, az egyes földrajzi területeken súlyosnak tartott, nehezen kezelhetőnek látott helyzet miatt, például a szoc iális szakemberek feladatellátásának nehézségei miatt csak módosító javaslatokkal fogják majd tudni elképzelni a javaslat elfogadását, ezt jelezték a bizottsági ülésen. Az LMP bizottsági ülésen jelen lévő képviselője általános vitára ajánlotta a benyújtott anyagot, de jelezte, hogy a javaslatban megfogalmazott eszközt kevésnek tartja a probléma megoldásához; jelezte, hogy ez a megoldásra váró probléma túlmutat mind a szociális, mind a foglalkoztatáspolitikai alrendszeren, és szerinte ez a kérdéskör további, közoktatással kapcsolatos szakmai kérdéseket vet fel az alapképzés minőségére vonatkozóan. A FideszKDNP jelen lévő képviselői, tehát a részünkről azt mondtuk, hogy a benyújtott törvényjavaslatban megfogalmazottak szerint kell lépni, a tervezett intézkedé s alkalmas arra, hogy a szülői felelősséget erősítse, továbbá a javaslat a szociális, gyermekjóléti és oktatási alrendszerben
