Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP), a napirendi pont előadója:
709 A másodikat, amit mindenképp érvként szeretnék felhozni, a Magyar Köztár saság alkotmányából idézném - és ilyen szempontból mindegy, hogy ez az 1949ben készült alkotmány, ez talán a baloldali képviselőket még inkább kötelezi, hogy elfogadják a javaslatunkat , a következő az idézet: “a Magyar Köztársaságban a szülők, a gondvis elők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni”, kötelesek. (18.10) Ehhez szorosan kapcsolódik egy alkotmánybírósági határozat, amely szerint a családi pótlékra mint konkrét juttatási formára senkinek sincs az alkotmányon alapuló joga. Nagyon fontos ezt az elején leszögezni, senki se gondolja azt, hogy olyan törvénytervezetet nyújtunk a parlament elé, amely alkotmányellenes lenne, vagy bárkinek sértené ezt a jogát. S még egy számadat, amit azért érdemes tudni: ma Magyarországon közel 2 millió g yermek után fizet ki az állam családi pótlékot. 2 millió gyermek után fizetnek azok az emberek, akiknek adójukból, járulékbefizetéseikből ezt a támogatási formát - egyébként helyesen - fenntartja a Magyar Köztársaság. Hadd mondjak néhány gondolatot a törvé nyjavaslatról! A családi pótlékot kétfelé választjuk, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Nevelési ellátásra a nem tanköteles gyermek jogosult, illetve saját jogán jogosult az a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gy ermek, aki iskolába már nem jár. Az iskoláztatási támogatást pedig azok a tanköteles gyermekek fogják kapni, akik elérték azt a kort, hogy kikerüljenek a nevelési ellátásból, illetve azok kapják az iskoláztatási támogatást, akik húszéves korig még közoktat ási intézményben tanulnak tovább. Itt szeretném megjegyezni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára visszahoznánk azt a lehetőséget, amelyet a szocialisták megszüntettek egy törvényjavaslattal, miszerint 23 éves korra emeljük fel ezt a határt. Tisz telt Hölgyeim és Uraim! Hogy miért fontos ez, azt a társadalom tudja. Hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, azt a következőképpen tudom összefoglalni. A családi pótlékot hat hónapra elvesszük attól a szülőtől - természetesen csak az után a gyermek után , a ki a gyermekét nem járatja iskolába. Hogy történik mindez? Amikor már meghaladta a tíz órát az igazolatlan hiányzások száma, az iskola vezetője értesíti a jegyzőt, és a jegyző végzéssel értesíti a családot, hogy ha tovább folytatódik az iskolából a hiányzá s és meghaladja az 50 órát, annak a jogkövetkezménye a családi pótlék hat hónapra történő elvétele. Mindenképp fontos ez az időtartam és az, hogy a jegyzőnek kötelező megvalósítania ezt a döntést, nem mérlegelhet, nem gondolkodhat azon, hogy megvonja, vagy sem, hanem kötelező jelleggel meg kell tennie. Emellett még egy dolgot szeretnék kiemelni: a jegyző nem mérlegelhet abban az esetben, ha a gyermek mulasztásainak száma meghaladta az ötven órát, hanem kötelessége védelembe vennie a gyermeket. Itt szeretnék eloszlatni egy félreértést. A védelembe vétel nem azt jelenti, hogy a gyermeket kiemelik a családból, ez pontosan egy megelőzés annak érdekében, hogy a gyermek a családban maradhasson. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül azt szeretném önöknek elmondani - ne m húzva tovább az időt , nagyon fontos tudni, hogy a polgári kormány idején a családi pótlékot a gyerek huszadik életévéig adtuk, pontosan azért, hogy ha olyan gyermekek vannak, akik a középiskolai tanulmányaikat valamilyen oknál fogva később kezdték el, vagy valamilyen ok miatt később kerültek általános iskolába és így kitolódott az iskolázási időszakuk, mégis kapjanak még utána családi pótlékot. A szocialisták - valószínűleg szavazatvásárlás okán - néhány évvel ezelőtt ezt a korhatárt felvitték 23 évre, majd néhány hónappal ezelőtt a megszorító csomagok során visszavitték 23 évről 20 évre a családi pótlék jogosultságát mindazoknak, akik középiskolai tanulmányokat végeznek. Itt szeretném jelezni, sosem volt olyan, hogy egyetemista, főiskolás korú gyermekek után családi pótlékot adott volna bármelyik kormány, se a polgári kormány, se a szocialista kormányok. A polgári kormány annyit tett az egyetemre járó fiatalok és családok érdekében, hogy mindazok után a