Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
649 tagságot is, hogy a kamarák egyre erősödő gazdaságszervező tevékenysége erősödjön. Ami viszont nincs benne hangsúlyosan, az a költségvetési stabilitás. Kérem, hogy ami érték most megvan, és a piac beárazta, azt ne rontsák el, maradjunk ennek a pozitív várakozásnak a mentén. Én a magam részéről ebben szakmailag partner kívánok lenni, és azt mondom, hogy éljen a köztársaság, éljen a nemzeti egység. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zolt án) : Felszólalásra következik Hörcsik Richárd, Fidesz; őt követi Hegedűs Tamás, majd Pokorni Zoltán. Képviselő úr, öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kijelölt Miniszterelnök Úr! Május 1jén múlt hat é ve annak, hogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Emlékezzünk csak, megannyi elvárás és remény fogalmazódott meg bennünk. Mi sem jelezte ezt jobban, mint az a közvéleménykutatás, miszerint 2002ben még a polgárok 67 százaléka támogatta uniós tagságunkat. M indannyiunk szeme előtt a sikeres tagság célja lebegett, amire - valljuk be őszintén - ekkor még megvolt az esélyünk. De úgy tűnik, hogy mára ezek a remények szertefoszlottak. Hiszen itt vagyunk öt évvel a csatlakozás után, s a polgároknak immáron mindössz e 31 százaléka tartja jónak a tagságunkat. Mi történt közben? Mi ez a nagyfokú elfordulás? Talán megváltozott az Európai Unió? Valami elromlott az Unió korábban olyan jól működő gépezetében? Nos, úgy vélem, hogy ez ügyben is a legjobb barométer a polgárok tapasztalata, azoké a vállalkozóké, civil szervezeteké, azoké az önkormányzatoké, akik saját bőrükön érezték és érzik az uniós forrásokhoz jutás mindennapi nehézségeit és akadályait. Egyszóval mindazt, amit összességében a számok rideg valósága is jól muta t, tudniillik, hogy amíg a velünk csatlakozott tagországok közel 10 százalékos gazdasági növekedést tehettek zsebre, addig Magyarországnak minden gazdasági mutatója romlott vagy éppen stagnált. A hiba nem az ön készülékében van, szoktuk mondani. Hát bizony , a hibát nem Brüsszelben kell keresni, hanem itthon, ugyanis a mindenkori kormánynak igenis felelőssége van az Unió megítélésének a kérdésében. (13.40) Tudniillik azzal, hogy gazdaságpolitikájával hogyan tudja konvertálni polgárai, vállalkozói, önkormányz atai számára, hogy azok tényleg az előnyeit élvezhessék az uniós forrásoknak, vagyis uniós tagságunknak; mint láthatjuk ezt Lengyelország vagy Szlovákia esetében vagy korábban Írország példája mutatja ezt. Tisztelt Elnök Úr! Ebben a vonatkozásban is az elm últ nyolc év kormányainak gazdaságpolitikája hitelét vesztette. Tudniillik ahelyett, hogy elősegítette volna az uniós források célba juttatását, barikádokat épített a bürokráciával, az átláthatatlan rendszer kiépítésével. Soroljam? Hogy a források miért ne m jutottak el a pályázókhoz? Mert azok lebonyolítása, kifizetései iszonyatosan lassúak voltak? A rossz előkészítés miatt gyakran csúsztak a kifizetések? A résztvevők hitelfelvételre kényszerültek, tovább nehezítve helyzetüket? Így sem a gazdaság fejlesztés ére, sem a hazai kkvk támogatására, a gyakori figyelmeztetések ellenére nem szántak kellő támogatásokat. Hát csodálkozunk az uniós tagságunk iránti nagyfokú bizalomvesztésen? Meggyőződésem, tisztelt elnök úr, hogy A nemzeti együttműködés programjának végr ehajtása ezt is egyszer s mindenkorra rendezni kívánja. Hadd tegyem hozzá, hogy a 2013ig tartó uniós költségvetési periódus 24. órájában. Uniós versenyfutásunk új szakaszához érkezett, amelyhez - ahogyan kijelölt miniszterelnök úr is említette - új irányt ű kell. Nos, ez az iránytű ez a program. “Ezért egy új Széchenyiterv keretében” - hadd idézzek néhány sort - az uniós forrásokat át kell csoportosítani a növekedéspárti, a munkaközpontú gazdaságpolitikát szolgáló területekre, és a források felhasználásáva l olyan rendszert kell kialakítani, amely képes gyorsan felhasználni az uniós forrást.” Aki gyorsan ad, kétszer ad - ismerjük a mondást , a kisvállalkozók előlegének 50 százalékos felemelésével, a közbeszerzés
