Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
645 vezettek oda, hogy ma a bal szélen ülő frakció néhány tucat emberből áll, hogy a miniszterelnökjelölt ú r kedvenc hasonlatával éljek, egy söralátétre rá tudnák írni a neveiket, kiférne oda, egy budai kertvendéglő kerthelyiségében még maradna bőven hely, ha mindenki ott van közülük; nos, azok a tényezők, amelyek a hazugságon, a hiteltelenségen, az óriásira du zzadt munkanélküliségen, a devizahitelesek tízezreinek cserbenhagyásán, a szociális rendszerek szétverésén, az önkormányzatok ellehetetlenítésén keresztül odavezettek, hogy söralátétnyi mennyiségben foglalnak itt helyet. Hozzá kell tennünk azt a korrupcióh almazt, amely hónapok óta elárasztja évekre visszamenőleg - hangsúlyozom, tehát nem egy új dologról van szó - a mai közéletet. Azt kell mondanom, a választási kampányban tapasztaltam, de azt hiszem, mindenki velem együtt, hogy nem volt olyan nap, sőt volt olyan nap, amikor többször is, ha kinyitottunk egy hírcsatornát vagy egy rádiót, kereskedelmi vagy közszolgálatit, valamiről hírt adott: vagy letartóztattak valakit, vagy őrizetbe vettek, netán vallomást tett, netán meggyanúsítottak, netán kiszálltak, házk utatást tartottak közintézményeknél. Egy darabig számoltuk, több mint két tucat kisebbnagyobb vezető politikai állásban lévő politikus az egykori kormánypártok közül. És itt nem tennék különbséget az itt lévő és az itt már nem lévő kormánypárt felelőssége között, őket teljesen elsodorta az idő; maradt a kis budai kertvendéglő méreteinek megfelelő frakció ott a bal szélen. Nos, ez a helyzet így alakult ki, és annak ellenére mondhatom, tisztelt képviselőtársaim, hogy azt írja a program, hogy “a rend megterem téséhez mindenekelőtt fel kell tárnunk az igazságot az elmúlt évek (…) visszaéléseivel kapcsolatban”, nehéz munka lesz ez. A legnagyobb mértékben támogatjuk a kormányt ebben a munkájában, hiszen, talán mondhatom, személyemben hónapok óta egy ilyen tevékeny ség megindult. Amit egy ellenzéki képviselő a maga szerény lehetőségeivel különböző információk birtokában és néhány jó szándékú baráti információ birtokában megtehetett, azt megtettük. De ez nagyon kevés, ez nagyon kevés, tisztelt képviselőtársaim. Gondol om, minden állami vezetőnek első számú dolga lesz az elszámoltatásra okot adó ügyek felderítése. Ehhez kapcsolódóan még szeretnék arra is utalni, hogy ez a program nagyon helyesen tartalmazza azt a nem is kis ívű igazságszolgáltatási elképzelést, amely fel akarja számolni azt a rettenetes állapotot, hogy nyolckilenc évig kell várni egy bírósági ítéletre, akár polgári, akár büntető ítéletről van szó. Számtalan feljelentést tettem személyemben is, munkatársaim segítségével. Több mint egy éve elinduló nyomozá soknak nincs még gyanúsítottjuk, több mint egy éve elinduló ügyészi vizsgálatoknak nincs még szakértői véleményük. Ott tartunk, hogy helyben toporognak az eljárások. Ezen a kormánynak nagyon sokat kell segítenie. Úgy értem, hogy ha törvényt kell ezzel kapc solatban változtatni, megvan hozzá a megfelelő mandátumunk. Azt tudom megígérni a tisztelt miniszterelnökjelölt úrnak és a kormánynak, hogy én, és a képviselőtársaim nevében is mondhatom ezt, minden segítséget meg fogunk adni. Köszönöm a figyelmüket. (Tap s a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) (13.20) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Kupcsok Lajos, Fidesz. DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A hazai kis- és középvállalkozások versenyképességéről szeretn ék néhány gondolatot a kormányprogram kapcsán megosztani önökkel. Ahhoz, hogy a kis- és középvállalati szektornak a súlyát meg tudjuk ítélni, néhány számot mindannyiunknak tudnunk kell. Az 1,1 millió hazai vállalkozás 99 százalékát ők alkotják, a munkahely eknek a kétharmadát ők adják, a szakmunkástanulók háromnegyedét ők foglalkoztatják, a GDP 40 százalékát ők állítják elő, és az exportnak a 25 százalékát is a kkvszektor termeli meg. Ehhez képest hol tartunk?
