Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 26 (7. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MILE LAJOS (LMP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
616 Én most Magyarország biztonságáról szeretnék beszélni, hiszen nemzeti cél, nemzeti érdek Magyarország biztonságának a garantálása. Alk otmányunk 70/H. §a kimondja, hogy a haza védelme minden állampolgárnak, minden magyar állampolgárnak kötelessége. Mit várnak az emberek, mit várnak a magyar emberek az államtól? Azt hiszem, nemcsak a magyar emberek, hanem mindenhol, minden emberi közösség , amely államba szerveződött, nem vár mást az államtól, mint jólétet és biztonságot. Ha végignézzük az emberiség történetét Arisztotelésztől Thomas Hobbeson át napjainkig, a XXI. század filozófusaiig, mindenki azt állítja és azt mondja, hogy az emberek sem mi mást nem szeretnének, csak jólétben, biztonságban élni és boldogulni. Ezt a célt fogalmazza meg A nemzeti együttműködés programja is. Azt hiszem, amikor a jólétről és a biztonságról kell beszélnünk, akkor világosan tudjuk és látjuk, hogy ez a két fogalo m, ez a két rendkívül fontos célkitűzés összetartozik és összekapcsolódik. Nem lehet jólét, nem lehet erős gazdaság szociális háló, jól működő oktatás, egészségügy, biztonság nélkül. És nincs biztonság bel- és külpolitikai értelemben, egzisztenciális értel emben jólét nélkül, a jóléti társadalom megteremtése nélkül. Azt is tudjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy nincsen hazaszeretet megfelelő oktatási rendszer nélkül, jó kultúrpolitika nélkül. Egy jól felépített és tisztességesen működő államban, ahol a dolgok a helyükön vannak, ott minden következetesen egymásra épül, az oktatástól az egészségügyön át egészen a honvédelem kérdésköréig. Egyik terület a másikat erősíti, alátámasztja azt, és nem ellentmondanak egymásnak, nem kazuisztikus rendetlenség figyelhető meg az állami élet működésében. Az elmúlt nyolc évben nem volt így. Sajnos a dolgok nem voltak a helyükön. Semmi sem volt a helyén. Rendbe kell tenni tehát az államot, a helyükre kell tenni a dolgokat. A biztonság területén is így vagyunk ezzel. A haza védelm ének ügyét is a helyére kell tenni. Azt hiszem, nem túlzok, amikor azt fogalmazom meg, hogy a honvédelem is nemzeti ügy; az elmúlt időszakban nem vált azzá, sőt, hogyan lehet valami nemzeti ügy, ha még a Magyar Honvédség háza táján is korrupciós ügyletek, tábornokok, főtisztek különböző visszásságai láttak napvilágot, egy olyan szervezetnél, ahol egyébként szigorú hierarchikus rendben kell hogy működjön minden. Egy átlátható és kiszámítható testületről van szó, amelyet sajnos az elmúlt időszakban az előző k ormányzatnak köszönhetően sikerült morális mélypontra juttatni. Ezért az első és legfontosabb célkitűzésünk az lesz a honvédelem területén, hogy felszámoljuk, kivizsgáljuk és felelősségre vonjuk azokat az embereket, akik ezt a helyzetet előidézték. A korru pciós ügyeket ki kell vizsgálni, a bűnösöknek pedig vállalni kell a felelősséget. Ez a legsúlyosabb, ami egyébként egy országban megtörténhet, hogy még egy ilyen fontos testületnél, egy ilyen intézménynél, mint a Magyar Honvédség, korrupciós ügyek tömkeleg ét láthatta a magyar társadalom. És a Magyar Honvédség becsületét vették el sokan az elmúlt időszakban. Morális mélypontra juttatták a honvédelem nemzeti ügyét az előző kormány képviselői. Azt hiszem, amikor erről beszélü nk, hogy rendbe kell tenni ezeket a korrupciós ügyeket, és a morális mélypontról ki kell hozni a Magyar Honvédséget, akkor talán azt a célt is megfogalmazhatjuk, amelyet már Clausewitz óta tudunk, hogy igazából egy hadsereg, egy haderő igazi erejét a morál is tartása, a lelkisége, a jelleme adja. Na, ez a baj, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyar Honvédséget is ilyen szintre, ilyen mélységbe juttatták az elmúlt években! A másik nagyon fontos célkitűzés a pazarlás megszüntetése, mert a Magyar Honvédségnél , a honvédelem területén egyszerre van jelen a nyomor, a pénztelenség, a pénzhiány, ugyanakkor pedig a luxusberuházások és a pazarlások. Szeretném önöknek elmondani, hogy talán sokkal könnyebb lenne mindannyiunknak a dolga, ha például olyan luxusberuházást nem eszközöltek volna az elmúlt időszakban, mint mondjuk, a Gripen légi utántöltési képességének a beszerzése, amely az ez évi költségvetésből is 25,5 milliárd forintot visz el. Képzeljék el, milyen lehetőségeink lennének a Magyar Honvédség fejlesztésére, ha ez az összeg nem került volna vagy kerülne kifizetésre! Olyan
