Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
593 ügyfelekről szerzett információkat és adatokat kell érteni. Tehát ismétlem, erre a 32 vállalatra nem terjed ki a banktitok fogalma. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók a Magyar Fejlesztési Bank vagyongazdálkodási tevékenységére, ami a különböző ellenőrzési funkciók - miniszter, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló, Állami Számvevőszék - mellett kellő garancia az átláthatóságra. Tisztelt K épviselőtársaim! Sokan aggodalmuknak adtak hangot a bizottsági tárgyalás során és a ma este folyamán is a versenyeztetés alóli kivétel miatt. A vagyongazdálkodás új rendszerében átalakul a versenyeztetés alóli kivételi kör. A privatizáció időszaka legjobb meggyőződésünk és szándékunk szerint lezárult, és a jövőben a vagyongazdálkodás és a vagyonkezelés az állami feladatok ellátása, a társadalmi szükségletek kielégítése és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása érdekében történik, amelynek inkább lesz jellemzője az állami vagyon megtartása, gyarapítása, mint értékesítése. A javaslat keretében bevezetett, a kormány határozatával történő értékesítés e kiemelten indokolt fő célokat kell hogy szolgálja. Hangsúlyozandó tehát, hogy bár a vagyontörvény eddig is lehetőséget biztosított a versenyeztetés nélküli elidegenítésre, a javaslatban bevezetni kívánt jogintézmény alkalmazásáról minden esetben nyilvános kormányhatározattal kerül sor döntésre. A mindenki számára nyilvános kormányhatározat kellő átláthatóság ot, számonkérhetőséget biztosít ennek alkalmazása esetén. A javaslatban megfogalmazott technika mindezek mellett és mindazonáltal nyilvánvalóan csak kivételes lehetőség, kizárólag kiemelten indokolt esetben történhet, és kizárólag közérdekű célból, ami kon krét indokok megjelölését írja elő. Tehát az ön által is kifogásolt egyéb kitétel ilyetén lehet, hogy a normaszöveg szempontjából szemantikailag kiemelhető, de tartalmilag nem. Ismétlem, kizárólag közérdekű célból, konkrét indokok megjelölésének előírásáva l történhet, így az egyéb szempont is konkréttá válik. Azért kerül be a közérdekre való hivatkozás az új szabályozásba, mert a válságkezelés, a forrásgazdálkodás és az új struktúrák építése során nem lehet normatív szinten tételesen előre felsorolni, mi mi nősülhet ilyen közérdeknek. Higgye el, tisztelt képviselőtársam, megkíséreltük a taxatív felsorolást - egyszerűen nem lehet korrekt módon megcsinálni. Tisztelt Ház! Az eddigi pártdelegálási rendszer nem töltötte be az ellenzéki képviselőtársaim által most olyannyira féltett érdemi kontroll szerepét, mivel a gyakorlatban a kormányoldal mindig olyan létszámot és összetételt állapított meg, hogy a delegáltjai többségben legyenek. Az ilyen típusú ellenőrző szervek mindig csak utólag vizsgálhatták a tranzakcióka t, így érdemi befolyással nem rendelkeztek a folyamatokra, és az elmúlt nyolc év gyakorlata is azt mutatta, hogy e delegálási szisztéma ellenére mégis számos olyan döntés született és ügy keletkezett, amely nyomán utóbb jelentős, reményeink szerint büntető jogilag is értékelhető visszaélésekre derült fény. Kijelenthető tehát, hogy az eddigi rendszer csak látszólagos volt, de nem jelentett érdemi kontrollt. Ezzel összhangban magának a Magyar Nemzeti Vagyontanács tagjainak a függetlensége is erősen vitatható, hiszen a testület tagjai a miniszterelnök javaslatára kerültek kinevezésre, és tagjai voltak a Pénzügyminisztérium kiemelt vezetői, valamint az MNV vezérigazgatója is. Az új szabályozás szerint az ágazati vagyongazdálkodási koncepció teljes és átfogó minis zteriális irányítást és felelősséget tartalmaz. Ennek része, hogy e tevékenységet a miniszter által kinevezett személyek végezzék, s őket a miniszter által kinevezett személyek ellenőrizzék. Ez általános és jól működő gyakorlat a társasági jogban, ahol ala pvetően a tulajdonos felelőssége, hogy kikre bízza a társaság működtetését és ellenőrzését. Semmi nem indokolja, hogy ez az állami szférában másképp működjön. A kinevezéseknél szakmai szempontok fognak érvényesülni, és ez a rendszer fogja biztosítani, hogy a társaságok vezető és ellenőrző testületeibe ne pártkáderek és ne pártdelegáltak kerüljenek, biztosítva, illetve ez utóbbi esetben megakadályozva a társaságok szakmai működését. Az ellenzéki képviselőtársaim által elsősorban a bizottsági viták során megf ogalmazottakkal ellentétben az új kinevezési eljárás eredményeképpen a számonkérhetőség nem csökken, hiszen mind a gazdasági törvények, mind a polgári törvénykönyv, mind a vagyontörvény szerint fokozott
