Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
586 hogy ahhoz, hogy egy egészséges demokratikus politikai légkör kialakuljon egy országban, nem kell mindent eljogiasítani, teret kell hagyni a szabad vitának. Abban az esetben, ha a polg árokat a jogalkotó fölmenti a normaalkotás felelőssége alól, lehet ideigóráig ilyen szabályokat megalkotni, lehet pereket indítani és embereket adott esetben börtönbe zárni, de ettől még az a reflektív társadalmi légkör, amelyik helyére tudja tenni a társ adalmi traumákat, és meg tudja adni a kellő tiszteletet az áldozatok emlékének, nagyon nehezen fog kialakulni. Szeretnék továbbá utalni arra is, hogy akkor, amikor a különböző népirtásoknak, rémtetteknek a tagadását pönalizálnák, arra is gondoljanak, hogy ha már itt a védendő jogi tárgy az áldozatok emléke vagy a túlélők érzékenysége, nagyon sok minden más is van, nagyon sok minden más nyelvi eszköz van, ami ezt legalább ennyire sérti. Például ilyen sértő az is, amikor úgy nyilatkoznak meg, hogy mondjuk, a holokauszt nem a magyarság tragédiája volt. Én azt gondolom, hogy ez talán még inkább sérti a túlélők vagy éppen az áldozatok emlékét, ha őket egy ilyen nyelvi fordulattal kitagadják a magyarságból. Ezzel együtt azt gondolom, hogy nem járható út egy szabad , demokratikus jogállamban, amikor különböző nyelvi fordulatokat próbálunk meg súlyozni, és a büntető törvénykönyvbe beemelni. Arról nem is beszélve, hogy a jelentéktelen színben történő feltüntetés önmagában is egy olyan elem ebben a javasolt tényállásban , ami minden egyéb érvelésem mellett önmagában nem fogja kiállni az alkotmánybírósági próbát, hiszen egész egyszerűen nem felel meg a normavilágosság követelményének. Egy jogállamban, ha a jogbiztonság követelményét ki kívánjuk elégíteni, akkor nem lehet i lyen tényállási elemeket egy büntetőjogi passzusba belecsempészni. Hogyan, ki fogja megállapítani azt, hogy mi a jelentéktelen színben való feltüntetés? Nagyon nagy az úszózóna a valódi, erkölcsileg is elítélendő adott esetben holokauszttagadás között, és aközött, amikor valaki valóban csak egy történeti kutatást végez. Ennek a terhét egész egyszerűen bűnös dolog ráterhelni a jogalkalmazókra. Úgyhogy én továbbra is azt kérném a tisztelt Háztól, hogy ezt a nyilvánvalóan és erkölcsileg nem eléggé elítélhető m ódon kampányfogásként beemelt büntető törvénykönyvi passzust helyezze hatályon kívül a Ház, és azzal szolgáljuk az áldozatok emlékét, ha nem csinálunk pártpolitikai perpatvart abból, hogy meglehetősen nemtelen módon méricskélünk a XX. századi traumák közöt t. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Normál felszólalásra jelentkezett GaudiNagy Tamás képviselő úr. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Csatlakozom Schiffer képviselőtársamhoz, akivel van, hogy sok esetben értékvitákban adott esetben nem értek egyet, de itt maradéktalanul egyet kell értenünk, hiszen itt valóban a tudományos kutatás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabads ága forog kockán. Tulajdonképpen egy alkotmánysértő helyzet állt elő az ominózus holokauszttagadási büntető törvénykönyvi tényállás idén februári elfogadásával, ezt kell orvosolni. Nyilvánvalóan alkotmányellenes helyzetről van szó. Azt gondolom, hogy azok az érvek nem helytállóak, amelyeket ennek úgymond alátámasztásául hallottunk a FideszKDNP oldaláról. Az egyik az, hogy megígértük a választások során - ez, gondolom, hogy nem tekinthető túl komolynak , a másik az, hogy Sólyom László nem küldte el az Alko tmánybíróságnak. Még egyszer alá kell húznom, Sólyom László nem egyenlő az Alkotmánybírósággal. Ő volt az Alkotmánybíróság elnöke valamikor, amikor hoztak jó meg rossz döntéseket is. Például az igazságtételt az az alkotmánybírósági határozat hiúsította meg , amelynek akkor Sólyom László volt az elnöke. Azonban az Alkotmánybíróság három esetben már korábban hasonló típusú véleménynyilvánítási szabadságot sértő ilyen típusú törvényi tényállást alkotmányellenesnek nyilvánított.
