Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
577 Mondjuk ki világosan, ho gy mit szeretnénk, amikor emlékezünk (Az elnök ismét csenget.) , hogy szeretnénk a szabad nyelvhasználatot, hogy szeretnénk a kulturális és történelmi gyökerek, a magyarságot összekapcsoló történelmi sorsközösség tiszteletét (Dr. GaudiNagy Tamás: Kapcsolja le!) , hogy szeretnénk, ha ezt egyik országban... ELNÖK (dr. Latorcai János) : Képviselő asszony, hatperces az időkeret, ön egy kicsivel, 30 másodperccel túllépte. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Nagyon fontos indítványunk arra vonatkozik, hogy a nap elnevezésével v agy másik nap beiktatásával, vagy eme nap... ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. (Dr. Hiller István tapsol.) Két percre László Tamás képviselő úr kért szót. LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Először Lendvai Ildikó szavaira azért kénytelen va gyok egypár gondolatot mondani. 2004ben december 5e előtt kellett volna ilyen húrokat pengetni, az akkor talán célba jutott volna. A jobbikosok indítványához, hogy az iskolákba vigyük be a Trianonemléknap gondolatát: azt hiszem, nem szabad leszorítani a z iskolákra, és különösen úgy gondolom, hogy ennek az emléknapnak sokkal komplexebbnek, sokkal szélesebb indításúnak kell lennie, amelyben részt vesznek a családok, a szülők, a nagyszülők, a civil szervezetek, az egyházak, az önkormányzatok, a határon túli kapcsolatok, a testvérvárosi kapcsolatok, a sajátos turizmus. Egy sokkal komplexebb megközelítésre van szükség, ezt nem szabad beszorítani csak az iskolák dolgára, mert akkor mindenki azt mondja, hogy kérem szépen, ez az iskolák dolga, csinálják, nekünk n incsen feladatunk ezzel kapcsolatban. Az emléknap sokkal erősebb és sokkal intenzívebb tud lenni, hogyha szélesebb merítésben gondolkodunk róla. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Újabb ké tperces felszólalásra kért szót GaudiNagy Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr, nagyon rövid leszek, ígérem. Nem túl hálás szerep vár most Lendvai Ildikóra, hiszen egyedül van itt az MSZPfr akcióban (Lendvai Ildikó: Van egy másik is!) , de lassan mondom, hogy ő is megértse - bocsánat, a miniszter úr is itt van. Tehát lassan mondom, hogy Lendvai Ildikó is megértse: ugye, nem jelent egyet a határrevízió az erőszakos megoldásokkal. Tessék tanulmá nyozni a történelemkönyvet, gazdag példatárat mutat arra, hogy a népszavazás útján a helsinki záróokmány előírásai szerint lehetőség van arra, amennyiben az ott élő népek ilyen vágyat fejeznek ki, a nemzetközi közvélemény és az európai biztonsági szervezet , illetőleg más szervezetek erre keretet adnak, akkor igenis, lehet határváltoztatást elérni. Erre a legjobb példa az, hogy lényegében szinte minden európai határ megváltozott ebben a régióban 1990 környékétől kezdve, kivéve a Kárpátmedencei magyar nemzet részeket szétszabdaló trianoni békediktátum határait. Tehát azt gondolom, nem kell feltétlenül ijedeznünk és hüledeznünk ennek a szónak a hallatán, hanem el kell gondolkodni a lehetőségeken. (23.40) És amit kiemeltem, azt se felejtsük el, hogy bizony az el szakított területen élő magyarokkal együttműködve, az ő véleményükre alapozva lehet egy ilyen nemzetmentő stratégiát működtetni. Senki nem akar itt semmit ráerőltetni senkire, azonban ezt tessék akkor tudomásul venni, hogy az
