Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FÖLDESI GYULA jegyző: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
569 A nemzeti összetartozás melle tti tanúságtételről szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat részletes vitája. Kövér László, Fidesz és Semjén Zsolt, KD NP, képviselők önálló indítványát T/39. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/39/7. számon ismerhették meg képviselőtársaim. Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. (23.00) Fe lkérem Földesi Gyula jegyző urat, ismertesse az egyes vitaszakaszokat. FÖLDESI GYULA jegyző : Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő: Az első vitaszakaszban a normaszöveget módosító javaslatok szerepeljenek. A második vitaszakaszban pedig a p reambulum módosítását kezdeményező indítványok vitájára kerüljön sor. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Látható többség. Megállapítom, hogy az Országgyűlés többsége az indítványt elfogadta. Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 39. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Elsőnek Hiller István képviselő úrnak adom meg a szót, az MSZP képviselőcsoportjából. DR. HILLER ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elnök úrnak köszönöm a szót. Módosító indítványokat nyújtottunk be. Ezen módosító ind ítványok közül egyet, egyetlenegyet szeretnék itt szóba hozni, és ezt részletesebben bemutatni. Az általános vitában, illetve a vita előtt a vezérszónoki körben elmondtam a véleményünket. Néhány mondatban azért kívánom összefoglalni, hogy az érvelésem rész letesebben kifejtve érthetőbb legyen, ennek ismeretében és tudatában tudjon a Magyar Országgyűlés erről dönteni. Nem az a kérdés, hogy a trianoni békekötés Magyarország számára történelmi csapás. Nem is az a kérdés, hogy ez a békekötés nem egyszerűen egy r ossz béke volt Magyarország, illetve a magyarság számára, hanem szakított évszázados hagyományokkal, olyan évszázados hagyományokkal, amelyek révén Európában konfliktusokat kezeltek hatalmak, résztvevők. E konfliktusok során voltak nyertesek és voltak vesz tesek. Az európai konfliktuskezelés fél évezredes története azonban a vesztest nem porig alázta, hanem a létrejövő új szisztémába beépítette. Ez önmagában nem minősítette a létrejövő új rendszert, azt azonban igen, hogy érdekeltté tette a vesztest is abban , hogy abban részt vegyen. A szakirodalomban ezt európai koncertnek hívják, amelyben minden egyes résztvevőnek megvolt a maga szerepe, nyilván volt, akinek hangsúlyosabb, másnak kevésbé. A trianoni, illetve az első világháborút lezáró Párizs környéki béké k ezzel a hagyománnyal szakítottak, ez egy vae victis alapú béke volt, ahol a vesztes nem egyszerűen legyőzött, hanem megalázott volt. A trianoni béke ugyanakkor rossz béke volt abban az értelemben is, hogy nem
