Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
502 Úgy gondolom, hogy őszinte volt az MSZP vezérszónoka akkor, amikor az elmúlt nyolc évet nem állította be úgy, mint a közszféra sikertörténetét. Nem emlegetett nagy előrelépéseket a közszolgálati jogviszonyok fejlesztésében, a közszféra hatékonyságában a z elmúlt nyolc évből. Azt hiszem, ez a hallgatás egy őszinte hallgatás volt az elmúlt percekben, hiszen nem nemtevésben szeretne bajnok lenni a most következő kormány, hanem igenis merész és átható átalakításokra vállalkozott. Ha ezt nem tenné meg, akkor a választóit csapná be, hiszen nem kiigazításra kerül sor itt, hanem egy új rendszer megalapozására; erről már volt szó. Szintén szeretném eloszlatni a pályáztatással kapcsolatos aggodalmaikat, hiszen éppen a mai napon a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre a múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslat, amely a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény hátsóbb rendelkezései között szerepelt, amely pontosan szűkítette annak a lehetőségét, hogy mikor lehet pályáztatás nélkül vezetői posztot betölteni. Úg yhogy én bízom benne, hogy sikerült a szocialista képviselőtársaimnak megnyugtató választ adnom, és nem fognak aggódni azokban a kérdésekben, amiket eddig mondtak. Mint az már ma itt elhangzott, az alkotmány jogosítja fel az Országgyűlést arra, hogy ilyesf ajta jogállási törvényt, új jogállási törvényt hozzon létre a kormánytisztviselőkről. Szeretném elmondani, hogy 306 igen, 16 nem szavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el ezt a parlament. Igaz, ehhez a részhez egyetlenegy MSZPs sem adta a szavazatát, de a sürgős kihirdetéshez már igen, az 306 igen és 16 tartózkodás mellett lett elfogadva a Házon belül; itt az LMP nem szavazott a sürgősség mellett egyetlenegy szavazattal sem. Tehát valamilyen módon vagy a sürgősséget, vagy magát a törvénymódosító javasl atot minden parlamenti pártból támogatta képviselő, így tehát úgy gondolom, ez egy elég széles konszenzus, messze túlmutat a kormánypártok kétharmados parlamenti jelenlétén. Ahogy ez ma már itt elhangzott, alkotmánybírósági hatá rozatok sora van a kormányzat szervezetalakítási szabadságának jogáról és lehetőségéről, ezzel élt csak a mostani kormányzat. Ahogy átalakította a kormányzat legfelsőbb szintjét, megfelezte az állami politikai vezetők számát, ugyanúgy halad ezekkel a válto ztatásokkal lejjebb, hiszen minden szinten szükség van a közszféra átalakítására, azért is, hogy tekintélye legyen, azért is, hogy hatékonyan tudjon működni. Azt hiszem, ma már volt egy vita, amelyben nagyon egyetértettünk Lamperth Mónika képviselőtársunkk al, hogy mennyire fontos a hatékonyság a közszférán belül. Ezek a kinevezések nem határozott időre fognak szólni, mint ahogy önök tették ezt, és hat évre betonoztak be alkalmasabb és kevésbé alkalmas szereplőket a közigazgatás vezető pozícióiban, ezek újra határozatlan időre fognak szólni, és természetesen teljes munkaidőre. Továbbra is végigvisszük azt a célunkat, amely a közigazgatás és a politikai állami vezetés szétválasztása. Ennek volt része akár a helyettes államtitkárok, akár a közigazgatási államti tkárok újbóli bevezetése; illetőleg az a lehetőség, amit ön rémként vetített elő, hogy ezentúl a közigazgatási vezetők kinevezésébe elsősorban közigazgatási vezetőknek, a közigazgatási államtitkárnak lesz beleszólási joga. Ez egy teljesen koherens és normá lis működési mód, hogy nem a politikusok, hanem a közigazgatási vezetők, a minőségpolitikáért felelős tárca közigazgatási államtitkára és a személyi ügyekért felelős tárca közigazgatási államtitkára - e kettő ugyanaz, ugye, a Közigazgatási és Igazságügyi M inisztérium , ő gyakorolja ezt a felügyeletet, ő ügyel arra, hogy szakmai kinevezések történjenek, hiszen neki kell majd koordinálnia a kormányzaton belüli ilyen működést. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez igazából mindmindmind elválasztja a közigazgatást é s a politikát, a két döntéshozatalt, ezáltal teremti meg a minőségi közigazgatási munka alapjait. Szintén fontos előny, hogy a belépéshez a pályakezdőknél a nyelvtudás már előírt kötelezettség, anélkül senki sem jöhet kormánytisztviselőnek a következő évbe n a közigazgatásba. A két hónapos felmondási idővel kapcsolatban már elhangzott: ez csak egy szimmetria beiktatása. Gondoljunk csak bele, Magyarország az EU soros elnöke lesz pár hónap múlva. Ha egy fontos tisztet betöltő kormánytisztviselő egyszer csak az t mondja, hogy kilép a közszférából, és nem foglalkozik többé azzal a feladatkörrel, amit ellátott, adott esetben ha tényleg fontos feladatot látott el, ez az EUelnökségnek vagy a magyar államigazgatás működésének az ő területén egy
