Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
498 Köszönöm, Horváth Zsolt képviselő úr. A Magyar Szocialista Párt vezérszónoka Lamperth Mónika képviselő asszony. Öné a sz ó, képviselő asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet, ami most itt van előttünk, embertelen, cinikus, és csak és kizárólag a Fidesz politik ai zsákmányszerzését szolgálja. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban: Így van! - Moraj a Fidesz padsoraiban.) Embertelen, mert a szakmai felkészültség alapján magabiztos köztisztviselőkből kiszolgáltatott, alázatos szolgát akar csinálni. Cinikus, mert a prea mbulum szerint álságosan mindezt - és most idézni fogok - “a hatékony és költségtakarékos, demokratikus és hazaszerető, a Magyar Köztársaság érdekeit és a közjót a legmegfelelőbben szolgáló központi közigazgatás kialakítása érdekében” teszi, miközben szimp lán politikai tisztogatásra készül. És politikai zsákmányszerző, mert a kirúgott köztisztviselők helyére pártkatonákat akarnak ültetni, a maradókat pedig egzisztenciális félelemben tartva helyezik politikai nyomás alá. Menjünk a dolgok elejére! Köztisztvis előnek nevezzük azt a szakembert, aki az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesíti az emberek számára, tehát közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ugyancsak nagyon fontos közfeladatot lát el - a pedagógus, az orvos, más közalkalmaz ottak ; de ami erősen megkülönbözteti, az az, hogy közhatalmat gyakorol az állam nevében. Tehát a köztisztviselőnek az állam semlegességét kell megjeleníteni a munkája során, ezért van a mostani törvényben is - már '92 óta , hogy párttisztséget nem visel het. Sőt, vallási, politikai meggyőződése sem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. Ez az elvárás a köztisztviselőktől, hozzáteszem: helyesen. Ebből adódik az, hogy a köztisztviselő munkajogi jogviszonya is különleges; a közhatalom gyakorlása miatt különleges. Ezért született meg 1992ben a köztisztviselői törvény, amelyet azóta többször módosított az Országgyűlés. Az állam lojalitást, magas felkészültséget, összeférhetetlenségi szabályok tűrését, vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget, utasításnak való engedelmesség kötelezettségét várja el - hozzáteszem, helyesen - a köztisztviselőtől, és cserébe erősebb munkajogi védelmet élvezhet. Így van egyensúlyban a két oldal. Ezt a Fidesz 2001ben még tudta. Amikor 2001 februárjában az Orbánkormány belügym inisztere, Pintér Sándor előterjesztette a köztisztviselői törvény módosítását, akkor beszéltek sokat az életpályamodell kialakításáról, bevezették a vagyonnyilatkozatot, és cserébe három év alatt 70 százalékos béremelést ígértek a köztisztviselőknek. Orbá n Viktor is így beszélt 2001ben. A rendszerváltás után sajnálatosan leértékelődött a közszolgálatban dolgozók munkája, és az Országgyűlés akkor nem tett semmit ez ellen. Akkor az előterjesztők nevében Kontrát Károly fogalmazott szó szerint a következőképp en: “A kormány elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében játszott jelentős szerepét, ám szükségesnek tartja a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelmények további emelését.” Ezzel most ez az eljárás tökéletesen szembemegy. M int ahogyan a pályázati rendszer bevezetését is akkor azzal indokolta a Fidesz - ugyancsak idézek , hogy a személyi állomány utánpótlása elsősorban szakmai ismeretségi körből, informális kapcsolatok útján történik, ezért kell a pályáztatás, ezért van szük ség a pályáztatásra. Akkor még mintha értette volna a Fidesz, hogy mit jelent a köztisztviselői kar elkötelezettsége a mindenkori kormány mellett. A életpályamodell kidolgozói mára fölülírják a köztisztviselői karrierpálya igenlését. Szakmai kritika nélkül i pártszolgákat akarnak, nem a mindenkori állam iránt lojális köztisztviselőket. Nem tudom, tudjáke most az előterjesztők, hogy körülbelül 70 ezer köztisztviselő figyeli ma rettegve ennek a törvénynek a vitáját, hátha egy kicsit többet megtudhatnak az ind okokról, a tervezet hátterében levő szándékokról a szövegszerűen leírt meztelen hatalmi érdeknél. Nézzük meg, hogy ez a politikai zsákmányszerzés milyen szabályozókon keresztül valósul meg! Már a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben is a miniszte ri jogállási törvényben bevezetett
