Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója:
492 tárgysorozatbavételét és az általános vitára alkalmasságát. Ez számomra azt jelzi, hogy a Jobbik hozzáértő képviselői rész t fognak venni a munkában, és jobbítani fogják a törvényhozás munkáját. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Az általános vitát lezárom. Tisztel t Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vi tája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Navracsics Tibor, Répássy Róbert, Fidesz; Rétvári Bence, KDNP, képviselők önálló indítványát T/45. so rszámon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 40. § (3) bekezdése most már előírja, hogy a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza. Ezt az alko tmánymódosítást néhány nappal ezelőtt, május 20án több mint 300 szavazattal elfogadta a tisztelt Országgyűlés, és ha jól tudom, akkor a mai napon dönt a köztársasági elnök úr az alkotmánymódosítás kihirdetéséről. Önmagában ez az alkotmánybeli rendelkezés is megalapozza, hogy miért van szükség erre a törvényjavaslatra, miért van szükség a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak a speciális jogállását egy külön törvény szerint szabályozni. De az alkotmány módosításán túlmenően, enged jék meg, hogy indokoljam a törvényjavaslatot. A kormánytisztviselői törvény a rendszerváltás óta eltelt húsz év közigazgatási működési tapasztalatai alapján számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendsz erét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára. A szabályrendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk jelenlegi, rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, amelynek következtében az új szabályozás kiemelten irányul eg yfelől a foglalkoztatás, így különösen a jogviszonymegszüntetés feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására. A juttatási rendszert érintő strukturális átalakításokra é s az életpálya más, jelentős anyagi erőforrásokat igénylő elemeinek felvázolására jelenleg azonban nincs reális lehetőség. A közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és meg állapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, amelynek során jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva bizonyos feladatkör, munkakör vagy tiszts ég ellátásával. A magánszemély ebben a viszonyrendszerben érdemben pusztán a kinevezés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról dönthet, annak feltételeiről nem. Utalni kell a köztisztviselői törvény hatályos 5. §ának utolsó fordulatára is: amennyiben ezen j ogviszonyból fakadóan a feleket a munkavégzésen túl további jogosultságok illetik és
