Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
487 Ezt a példát pontosan azért hoztam föl, hogy ha esetleg megkísérelnék itt, akár az Országgyűlésben vagy a politika bármely más területén szőnyeg alá söpörni, egyszerűen erőből leszavazni a számon kérő javaslatainkat, akkor úgy járhatnak, mint az Orsz ágos Választási Bizottság tagjai. (Felzúdulás és közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból: Ne fenyegetőzz! - Elnök úr, tárgyra térés! - Nyakó István a Fidesz padsorai felé: Na, most tapsoljatok!) Mert, ha a választási eljárásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy egy tudomásunkra jutott törvénysértés esetén kezdeményeznünk kell a hatáskörrel eljáró szerv nyomozását, akkor bizony az ilyen módszereket nem lehet tolerálni. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ezt a példát tehát azért hoztam föl, neh ogy az erőbeli többségükkel élve azt gondolják, hogy bármit megtehetnek, mint azt sajnos megtette az Országos Választási Bizottság összes pártdelegáltja a javaslatommal szemben. Végül engedjék meg, hogy egy kicsit emelkedettebb javaslattal is szolgáljak, h iszen a rendszer, a választási rendszer arányosítása, az ajánlószelvénymaffia felszámolása mellett van egy nagyon fontos kérdés, amivel megítélésem szerint foglalkoznia kell ennek a szakmai bizottságnak, a választási reformot előkészítő szakmai bizottságn ak. Ez pedig a határon túli magyarok szavazati jogának kérdése. Ugyanis sajnos most az alkotmánymódosítás kapcsán a módosító javaslatunk már a bizottságban elbukott, nem kapta meg a szükséges, még egyharmados támogatottságot sem, pedig meggyőződésünk, és e zt kérjük, hogy fontolják meg újra, kérjük, hogy kötelezzük arra ezt a bizottságot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéskörrel. Mert megítélésünk szerint a határainkon túl élő, de a Kárpátmedencében, a szülőföldjükön élő magyarságnak is meg kell adni a szavaz ati jogot. Tisztán kell látni, hogy a jelenlegi alkotmánymódosítás önmagában nem elég erre. Nem elég a kettős állampolgárság megadása sem, az állampolgársági törvény módosítása sem elég arra, hogy a határon túl, de szülőföldjükön élő magyar állampolgárokna k is megadjuk a szavazati jogot. Ezért a választási reform kapcsán beszélni kell erről is. Mi ezért tisztelettel kérjük az Országgyűlést, hogy erre kötelezze a bizottságot, hogy ennek a kérdéskörnek a megtárgyalásával foglalkozzon. És ahogy említettem, vég ül egy technikai, de nagyon fontos javaslatot is szeretnék figyelmükbe ajánlani, ez pedig az Országgyűlés legfiatalabb honatyája, Farkas Gergely képviselőtársamnak a módosító javaslata, amelyet benyújtottunk. Ez pedig arra irányul, hogy ne albizottságot ho zzon létre az alkotmányügyi bizottság, hanem hozzon létre az Országgyűlés maga egy eseti bizottságot. Ennek több indoka is van. A legfontosabb, hogy adjuk meg a súlyát és tekintélyét, hogy nem egy albizottságban intézünk el egy ilyen fontos, kardinális kér dést, másrészről tudjuk jól, hogy az eseti bizottságban lehetőség van nemcsak az adott bizottság tagjai közül válogatni szakértőket, hanem bármely képviselő, aki ennek a kérdésnek szakértője, tagja lehet. Sőt, akár külsős szakmabeliek bevonására is lehetős ég van eseti bizottság felállítása esetén. Ezért még egyszer tisztelettel arra kérem önöket, hogy ezeket a módosító javaslatainkat megfontolni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm k épviselő úr felszólalását. Következik Karácsony Gergely, az LMP képviselője. Öné a szó. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem rövid lenni, mert azt gondolom, hogy kivételesen egy olyan dologról beszélgetünk, a miben nagy az egyetértés, tehát a Lehet Más a Politika támogatni fogja a határozati javaslatot, illetve részt kíván venni a bizottság munkájában, és - hogy mondjam - önmérsékletet fog tanúsítani.
