Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MOLNÁR ATTILA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz):
482 Hiszen semmilyen más hatalmi ág vagy semmilyen más intézmény nem rendelkezhet nagyobb kompetenciával a törvényhozás ilyen lényeges kérdését illetően, mint maguk a képviselők. Valamennyien tisztában vo ltunk azzal, legalábbis a kormányt támogató képviselők, hogy erre sor fog kerülni, és ez a hetvenvalahány javaslat, ami az elmúlt évek során hasonló indokkal és hasonló számokkal az Országgyűlés elé beterjesztésre került a Fidesz vagy a Fidesz és a KDNP ál tal, vagy különkülön képviselői indítványként, vagy frakcióindítványként, ugyan nem jutott el semeddig, hiszen tárgysorozatbavételről sem történt döntést, vagy legalábbis olyan döntés, amely ide utalhatta volna, mégis ismert volt erről a Fidesz és a KDNP álláspontja. Tehát mondhatom, hogy nemcsak a képviselők előtt, hanem a magyar társadalom előtt sem árultunk zsákbamacskát, ahogy itt elhangzott a miniszterelnökjelölt úr világos beszédében körülbelül másfél órával ezelőtt. Ő volt az az első miniszterelnö kjelölt, aki a választási programot szinte szó szerint átemelte a kormányprogramba. Hát, ezt mondhatom én is az országgyűlési képviselők programjának sarkalatos részeként, ez az országgyűlési határozati javaslat fogja megteremteni a legmagasabb alapokat a hhoz a törvényhez, amely szerint - ahogy a határozati javaslat szóhasználata és az ehhez támogatólag benyújtott, egyébként képviselői indítványként szereplő választójogi törvénytervezet lényegét illeti - egy hatékonyabb, nem kis mértékben olcsóbb, szakszer űbb Országgyűlésre lenne szüksége Magyarországnak. Ismertek a számok, számháborúba ne menjünk bele, hiszen pró és kontra vannak érvek, egy egykamarás Országgyűlésről van szó, és várhatóan ez az állapot nagyon hosszú ideig nem változik meg. Összehasonlítási alapok vannak talán. A legegyszerűbb két összehasonlítást tenni, a két hozzánk közel álló és egykor közös történelmet és jogtörténetet és politikatörténetet is bíró ország törvényhozási testületének létszámát illetően. Prágában is hasonló létszámú testüle t működik és Ausztriában is. Hozzá kell tennem, hogy mindkét országban különböző módon, de van második kamara. Ez a mi első kamarai működésünket nem kell hogy befolyásolja. Véleményem szerint meg tudjuk találni az albizottság keretében a megfelelő megoldás t, amelyet elő tudunk terjeszteni bizottsági álláspontként is. Jómagam a bizottság elnöke vagyok az önök bizalmából. Ismerem a bizottság tagjait. Vannak ott régi képviselők, nagyon régóta ott dolgozó képviselők, ezzel az üggyel is régóta foglalkozó képvise lők. Vannak szakértők, újonnan bekerült képviselők, újonnan bekerült frakciókat képviselő kollégáink. Valamennyien rendelkeznek azzal a felkészültséggel és azzal az elkötelezettséggel, amely egy ilyen törvény előterjesztésére alkalmas határozati javaslat v agy törvényjavaslat kidolgozását lehetővé teszi. Természetesen - ahogy az kiderül az előterjesztésből - módot kívánunk nyújtani, reméljük, hogy sikeres lesz ez a vállalkozás arra is, hogy a közvélemény előtt széles ismertséget szerezzen a javaslat. Körülbe lül, mint azt mindenki látta, olvashatta, és remélem, a közvélemény is kezd lassan megbarátkozni a gondolattal, kétszer akkora választókerületekre kell egyéni képviselőként számítani azoknak, akiket ez a megtiszteltetés ér, hogy jelöltjei lesznek egyik vag y másik politikai pártnak vagy pártszövetségnek. Ennek megfelelően a mostani arányokat megtartaná a nem egyéni képviselők köre, amely nem is valamivel, jóval több, mint az egyéni képviselők köre, csakhogy az új javaslat és az új elképzelések szerint nem me gyénkénti bontásban, hanem úgynevezett országos listán nyernének mandátumot. Be kell látnunk, tisztelt képviselőtársaim, már utaltam erre, Magyarország megyei beosztása nem a mi akaratunkból, de olyan, amilyen, hiszen egészen kis, de önállóságukat helyesen őrző megyék állnak szemben, ha nem is szemben, de állnak a mérleg egyik serpenyőjében, nagy megyékkel, 1015 mandátummal rendelkező megyék is vannak, és van négymandátumos megye. 1990 óta soha, most sem, a néhány héttel ezelőtti választásokon sem sikerült az úgynevezett megyei listás helyeket a megyén belül betölteni, pedig nagyon kedvező számítási módszert dolgoztunk ki annak idején, 1990ben. Ennek ellenére, ahogy mondani szokták, felcsúsztak a mandátumok az országos listára, arra az országos listára, am elyet nem látnak a választók. Nagyon művelt, nagyon érdeklődő választónak kell lennie annak, aki a honlapokon megnézi, hogy valójában kik és hogyan követik
