Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 25 (6. szám) - A nemzeti együttműködés programja című kormányprogram vitájának időkeretben történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
463 A kormányprogram sikerében mindannyian érdekeltek vagyunk. Mindannyian magyarok és mindannyian politikusok. Csak a következő kormány sikere mentheti meg húszéves demokrác iánkat attól, hogy az állampolgárok ne csalódjanak végleg a jogállamban. Ha a következő kormány megvédi a maga becsületét, akkor marad becsülete a politikai osztálynak is. Abba pedig jobb bele sem gondolni, hogy ellenkező esetben milyen erők törhetnek a fe lszínre hazánkban. (14.50) A nemzeti együttműködés rendszere viszont olyan belső összetartó erőket segít a felszínre törni, amelyekkel az átmeneti korszak táplálta megosztottságunkat és kishitűségünket magunk mögött hagyhatjuk, a magyar embereknek pedig sz ilárd erőt és önbecsülést adhatunk. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magyar egy tehetetlen, szomorú alaphangulatú nép, és hogy a történelmi helyzet mindig a vesztes oldalára állított minket. Bár minden történelmi példa sántít óhatatlanul, azért mégi s láthatunk jó pár sikeres történelmi időszakot, amikor új társadalmi és új politikai rendszer alapját rakták le sikeresen. Ezek a politikusok azért lehettek sikeresek, mert a magyar nemzet általában fogékony a jóra, tenni akar, változni és változtatni. Ti sza Kálmán az 1849es magyar szabadságharc elvesztését és az 1867es, a magyarokra nézve több szempontból a várakozásokon aluli eredményt hozó kiegyezést követően, a magyar népakarattal egyetértésben felszámolta a feudális maradványokat, racionalizálta a k özigazgatást, a hitelszabályozással és az iparpártoló politikájával talpra állította a magyar gazdaságot. A pozitívumok sorolhatók: megszilárdította a közbiztonságot, megreformálta a jogi és a közoktatási rendszert, mindezeket a magyar nemzet elfogadta és támogatta. Minden idők legkiegyensúlyozottabb bel- és külpolitikai helyzetét töltötte be a magyar állam. De ott van Bethlen István is, aki egy súlyos történelmi helyzetben konszolidálta minden téren Magyarországot. Pedig a helyzet akkor még kilátástalanabb nak tűnhetett, mint korábban vagy akár napjainkban. A háborút elvesztettük, a trianoni békediktátum szétszabdalta az országot. Bethlen törekvéseire azonban a magyarok igent mondtak, mert hittek újból abban, hogy Magyarország talpra állhat. Ezáltal Bethlen István megreformálta a közigazgatást, a magyar jogrendszert, a közbiztonságot pedig megszilárdította. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Klebelsberg Kunó átgondolt, európai szellemű oktatáspolitikájának következtében sz inte megszűnt az analfabétizmus, a falusi iskolák sora nyílt meg, a kiváló tehetségűek külföldön tanulhattak, kulturális intézmények sora alakult, a magyar innovációk pedig újra virágkorukat élték. Bethlen miniszterelnökségének végére mind gazdaságilag, mi nd kulturálisan talpra álltunk, és mindezt a Nyugat is elismerte és értékelte, pedig minden szempontból vesztes pozícióból indultunk, a magyar nemzet azonban kitartott. Tisztelt Ház! Ma a helyzet nem rózsás. Másfél millió magyarnak nincs barátja, a felnőtt ek 60 százaléka egyetlen közösséghez sem tartozik, derül ki egy nem régi felmérésből. A magyarok életminőségének javításához nemcsak gazdasági fellendülésre van szükség, de a társadalmat is át kell hatnia a változásnak. Egy kormány ennek érdekében csak köz vetetten tehet, ugyanakkor jól látható, hogy a kormányprogram eltökélt ebben a tekintetben is, támogatja a családokat, a tömegsportot, a kultúrát, az egyházat és a civil szervezeteket. A nemzeti együttműködés programja az elmúlt évek sehova nem vezető vilá gnézeti semlegességével szemben értékeket mutat fel, a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend az öt nevesítetten legfontosabb érték, de megjelenik a nemzet, a tisztesség és számos más érték is. Saját értékeink kimondása nem jelenti más értékek l ebecsülését, épp ellenkezőleg, csak az tudja más értékeit, világnézetét becsülni, aki maga is rendelkezik ilyennel. Az egyház és az állam egymás partnerei. Mindketten az ember javát kívánják szolgálni, igaz, másmás perspektívából. Éppen ezért az államnak az eddigi korlátozó szemlélet helyett együttműködést kell kínálni az egyházaknak. A kormány programja kinyújtott kéz az egyházak felé is.
