Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz):
423 egyetlenegy működhetett tovább Debrecenben. Nem voltak tekintettel arra sem, hogy adott esetben 400420450 éves iskolákat vesznek el. A rendszerváltás utáni fenntartói pluralizmus jegyében, amikor már nemcsak állami fenntartó lehetett, hanem a törvény lehetőséget biztosított arra, hogy alapítványok, egyházi jogi személyek is létesíthessenek iskolát, elindult az iskolafenntartók pluralizálódása, de ennek eredményeképpen sem alakult ki az 1948as állapot. Nem alakult újjá az 1060 iskola a református egyház részéről. Ma, húsz évvel a rendszerváltás után mintegy 180190 iskoláról beszélünk. Ugyanez az arány, mert ismerem a megfelelő adatokat, a katolikus egyház és az evangélikus egyház tekintetébe n is. Tehát a hajdan volt egyházi iskolák újraéledése nem okozott akkora keresztény kurzust, amit húsz évvel ezelőtt még kiabáltak ebben a Házban, merthogy az akkori iskoláknak, még egyszer mondom, durván 15 százaléka indult újra. Ma sem fenyeget ez a hely zet, úgyhogy amit miniszter úr hozzáfűzött mondandójában hallottunk, ez a helyzet nem áll fenn. Az egyházi iskolák indulásának nagy lendülete ’90 és ’94 között volt. Ez a nagy lendület lelassult, és mára évről évre nagyjából egykéthárom új iskola keletke zik felekezetenként. Szűkebb pátriámban, Pécsett ma négy egyházi fenntartó működik, tisztelt miniszter úr, a ciszterci rend, a tavaly augusztusban alapításának 1000. évfordulóját ünnepelt pécsi katolikus egyházmegye, a baranyai református egyházmegye és a Hit Gyülekezete. Ez a négy egyházi jogi személy tart fenn valamiféle egyházi iskolát Pécs városában. Szerette volna az önkormányzat, még Páva Zsolt beiktatása előtt a szocialista vezetésű önkormányzat, ha átadhatja néhány intézményét valamelyik egyháznak. Tárgyalásokat kezdeményezett, és indítványozta, hogy valamilyen módon az egyházak vállaljanak több szerepet Pécsett, és alakuljanak újabb óvodák, iskolák, amelyek egyházi fenntartásúak. A társadalmi igény ugyanis megvan rá, szeretném elmondani, hogy mind a ciszterci gimnáziumban, amely több mint 300 évre tekint vissza Pécs városában, attól a negyven évtől eltekintve, mind pedig az újabb keletű iskolákban többszörös, kétszeresháromszoros a túljelentkezés. Tehát a társadalmi igénye megvolna a pécsi polgárokn ak, pécsi családoknak arra, hogy több ilyen intézmény működjön a városban. Az önkormányzat azonban letett erről a megoldásról, letett erről a lehetőségről, pedig túldimenzionált az oktatási rendszere, nem képes már fenntartani a most működő normatívákkal a közoktatási rendszerét. Csőd közelében van a város a forráskivonások és a nagy közoktatási rendszer működtetésének feszültsége miatt. Nem tudta megtenni ezt a lépést, nem tudta átadni e miatt a törvénycikkely miatt, mert öt évig kellett volna fizetnie tov ábbra is az iskola működtetését. Nem vált érdemessé tehát, hogy letegye magáról ezt a terhet. Az elmúlt hónapokban az evangélikus egyház, mint olyan történelmi egyház a városban, amelynek nincs közoktatási intézménye, szintén megjelent, bejelentkezett, hog y ők is szívesen működtetnének olyan iskolát, amit az önkormányzat már nem tud fenntartani. Nem tudta már az új vezetésű önkormányzat sem átadni az illető törvénycikk miatt. Azt hiszem, hogy sok ilyen település van az országban. Kistelepülésekről már hallo ttunk, ahol ez a megoldás lehetővé tenné az iskolák esetleges átadását, de nem félek attól a helyzettől, hogy tömeges iskolaátadásra kerülhet sor Magyarországon, hiszen ez a történelmi folyamat, még egyszer mondom, már lelassult. Az az igény, ami húsz évve l ezelőtt megnyilvánult, már egy kicsikét alább hagyott. Tehát nem fog százasával jelentkezni ez a helyzet Magyarországon a mostani törvény módosításának következtében. Szeretnék néhány apróságra még reflektálni, amik elhangzottak. Miniszter úr azt jelezte , hogy abban az esetben, ha egyházi intézménnyé válnának az önkormányzati intézmények, abban az esetben az ott dolgozók kikerülnének a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alól. Úgy fogalmazott, hogy nem közalkalmazottak lennének, hanem munk avállalók lennének. Tehát a munka törvénykönyve alá kerülnének. Én ezt is problémaként érzékelem. Miniszter úr azt mondta, hogy érti, csak nem fogadja el ezt a módosítást. Én is értem, hogy ön azt mondja, hogy ez probléma, de én meg nem fogadom el azt, hog y az egyházi intézményekben dolgozó embereket, kollégákat az önök kormányzása idején kivették a Kjt. hatálya alól, és ma mintegy másodrendű állampolgárok a saját
