Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DEMETER ZOLTÁN (Fidesz):
418 Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik László Tamás, Fidesz. LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok hozzászólni ehhez a kérdéshez. Jómagam egyházi iskolába jártam, piarista diák voltam 1965 és ’69 között, és pontosan ismerem azt a helyzetet, azokat a körülményeket, hogy milyen hátrányos megkülönböztetésben működött ez az iskola akkor is más iskolákhoz képest, és hogyan kellett kiegyenlíteniük a tanároknak, a szülőknek azokat a hátrányokat, amely eket ez a megkülönböztetés okozott. A piarista renden egyébként nem kell számon kérni semmilyen kötelezettséget, amit az állam ráró, sőt a piaristák, akik lassan 400 éve működnek Magyarországon is, bizony a magyar természettudományos nyelvek kialakításában , egy csomó olyan dologban vállaltak úttörő szerepet, amit, én úgy gondolom, ma is vállalnak a piarista iskolák, amelyek igen nehéz körülmények között alapították újra az iskoláikat, romokat vettek át, és úgy gondolom, hogy ezt is valamilyen módon ki kell egyszer egyenlíteni. De most én rátérnék arra a gondolatra, amelyről Hoffmann Rózsa beszélt, amikor azt mondta, hogy akadálymentesíteni kell az egyházi iskolák átvételi lehetőségeit az önkormányzatoktól. Mondok önnek egy konkrét települést: Terény falu. Tu dja, miről híres Terény, miniszter úr? Terényben, egy egyosztályos iskolában nevelkedett SzentGyörgyi Albert. Egyáltalán nem mondható, hogy akkor ez a terényi iskola egy rossz iskola volt. De az önök kormányzása alatt ez az iskola végveszélybe került, és a szülők, az önkormányzat és egy egyház együttgondolkodása révén ezt átvették, és így tudták megmenteni azt az egyetlen közösségi létesítményt a faluban, amelyre óriási szükség volt. Úgy gondolom, hogy ez a törvény azt az akadálymentesítést (Az elnök cseng et.) oldja meg, azt a nehézséget, amilyen körülmények között nekik ezt át kellett venni. Ennek a törvénynek a keretében könnyebben tudták volna megoldani ezt a feladatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Balczó Zol tán) : Rendes felszólalásra következik Demeter Zoltán, Fidesz; őt követi Pánczél Károly. DEMETER ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a törvénymódosításról szólnék, előtte - mint frissen megválasztott országgyűlési képviselő - szeretettel köszöntöm az itt lévő képviselőtársaimat, és szeretném kifejezni a köszönetemet is a sajószentpéteri választókerület 31 településén élő választópolgároknak, akik a szavazatukkal felhatalmazást adtak arra, hogy itt lehetek ezen a parlamenti ülés en is. (22.40) Több települési vezetővel beszéltem ma, és szeretnék köszönetet mondani most, ebben a késői órában azoknak a felebarátainknak, akik még a mai napon is a gátakon dolgoztak, az árvíz ellen küzdöttek, hogy megvédjék a településeiket, és megvédj ék a családi otthonaikat. (Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években, ahogy az már elhangzott, sok településen került sor iskolák bezárására, összevonására, évtizedekig önállóan működő oktatási intézmények tagintézménnyé való átminősítésére, és sok oktatási intézmény került ugyanezen idő alatt a megyei önkormányzatokhoz. A nehéz helyzetbe került önkormányzatok az állami normatívák csökkenésére, a finanszírozás átalakítására nem is adhattak más választ, mint az említett lépések valamelyikét. Emlék szem mint polgármester az akkori kormányzat prominensének arcpirító mondatára - (Dr. Hiller Istvánhoz:) , ön az, miniszter úr , aki azt mondotta, hogy az iskolákat a településeken nem a kormány záratta be, hanem a helyi önkormányzatok képviselőtestü letei döntöttek így. Igen, de miért? Vajon hogyan lehetett volna másképpen dönteni egy településéért felelősséget érző
