Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP):
414 világnézetű vagy pedagógiai kultúrájú iskolába szeretné járatni a gyerekét, akkor ott az államnak kötelessége ezt az iskolák megalapítani és működtetni. Miután én sz embesültem ezzel a törvénnyel, a sorsom úgy hozta, hogy pont Hollandiában voltam egy rövid kis tanulmányúton, és ott pozitív döbbenettel hallottam azt a másik számot, hogy Hollandiában az iskoláknak körülbelül - szintén érdekes hasonlat - 60 százalékát val amilyen egyház tartja fönt. A demokráciának a mintaországában. Az más kérdés, hogy az egyházi iskolák nagyon különbözőek, meg mást jelentenek. De ha egy demokráciában példát mutató országban természetes igény, hogy ha sokféle iskolára van szükség, akkor az t az államnak finanszíroznia kell 100 százalékig, akkor nekünk sem kell attól félni, hogy egy ilyen törvénymódosítással, amely helyére teszi az igazságosságot, ugyanannyi lehetőséget kínál a vallásos gyerekeknek, mint a nem vallásosoknak, megengedi, hogy c sődbe ment önkormányzat átadhassa gond nélkül, többletköltség nélkül az iskoláját annak az egyháznak, amelyik vállalja, nos, akkor nekünk sem kell attól félni, hogy itt sérül bármilyen alapelv. (22.20) Ezért nemcsak keresztény emberként vagy keresztény pol itikusként, hanem demokrataként is azt mondom, hogy ez egy jó törvényjavaslat, mert senkinek nem árt, senkinek a jogait nem csorbítja, hanem helyére teszi a rendet és az igazságosságot. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszö nöm a képviselő asszony felszólalását. Következik Osztolykán Ágnes, LMP; őt követi majd Demeter Zoltán, Fidesz. Képviselő asszony, öné a szó. OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika a szociá lis igazságosság, a társadalmi részvétel és a fenntartható fejlődés értékeit képviseli. Minden, a tisztelt Ház asztalára kerülő törvényjavaslatot ezen értékek alapján igyekszünk megítélni. Az oktatásügyben ma Magyarországon, de nyugodtan mondhatjuk, hogy a z elmúlt húsz évben folyamatosan és sorozatosan sérült az igazságosság elve. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy egy személyes gondolatot is elmondjak. Én nem csupán az LMPt képviselem ebben a Házban, de ha nem is politikai, de morál is értelemben képviselnem kell a magyarországi cigányságot is. Hadd tegyem rögtön hozzá, a hazai romák érdekei, a nem roma szegények százezreinek érdekei és a magyar nemzet érdekei egybeesnek. A magyar közoktatásból ma egyegy korcsoport negyedeharmada lé p ki úgy, hogy nem rendelkezik a foglalkoztathatósághoz szükséges legalapvetőbb készségekkel sem. Közös érdekünk, hogy ez megváltozzon. Az alapkészségek területén mutatkozó kudarc és az iskolarendszer szélsőséges szelektivitása szorosan összefügg. E szelek tivitást, hangsúlyozom, legjobb szándékuk és legjobb meggyőződésük ellenére, összességében az egyházi iskolák is gyakorolják. Vannak ugyanakkor üdítő és örvendetes ellenpéldák is. Kevesen tudják azt, hogy a történelmi egyházak és számos kisegyház működtet olyan intézményeket, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekeket befogadják ebben az országban, ám ettől még a magyar közoktatás ugyanúgy szelektív. De miért baj a szelektív oktatási rendszer? Az alapkészségeket mérő nemzetközi tesztek az egy országon belül kü lönböző iskolába járó, de azonos évfolyamon tanuló diákok alapképességeiben mutatkozó egyenlőtlenséget is mérik, és azt is vizsgálják, hogy a tanulók teljesítményének a különbségeit mennyire magyarázzák a gazdasági, társadalmi státusok különbségei. A 2000ben, a 2003ban és a 2006ban felvett adatok tanúsága szerint is azok között az országok között vagyunk, amelyekben a társadalmi státus a legerősebben határozza meg a tanulói teljesítményeket akár az olvasási, szövegértési, akár a matematikai, akár a termé szettudományos kompetenciák méréséről van
