Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
402 szabályozással és nemzetközi jogi joggyakorlattal, amit a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság egyébként már meg is haladott, a 12/2000es alkotmánybírósági határozatot é ppen a Bajnaiesetben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság már bőven átlépte. Ugyan a vörös csillag kapcsán mondta azt, hogy önmagában az ilyen típusú jelvény viselése úgymond nem jelent normasértést, de hozzáteszem: bármely más önkényuralmi jelképre is ez el mondható most már. Viszont ennek nyomán pedig ez azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet lekorlátozni arra, hogy valamely múlt történelmi tény tekintetében ki mit gondol és ezt három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetni. Persz e, hozzá kell tegyük azt is, hogy magyarként nekünk nagyon furcsa és nagyon fáj, hogy például a hungarocídium, a magyarság ellen elkövetett tömeges irtások, a délvidéki magyarságirtás például, ahol 40 ezer magyar embert végeztek ki Tito partizánjai, vagy p edig a doni katasztrófa, vagy a mohácsi vész, vagy bármilyen más magyar vérveszteség miért nem került bele ebbe a törvénybe mint védendő jogi tárgy. Azt gondolom, hogy ebbe az utcába nem szabad belelépni, és ha a véleménynyilvánítási szabadságnál vagyunk, mindenképpen el kell mondanom azt is, ismét felhívva a FideszKDNP figyelmét arra, hogy most is zajlanak koncepciós eljárások. Véleménynyilvánítási szabadsága miatt hurcolták meg és ítélték el Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezet főtitká rát, aki rendőrszakszervezeti főtitkárként csupán annyit mondott a civil ruhás bizottság egyik sajtótájékoztatóján, hogy megkéri a rendőröket arra, hogy ne kövessenek el bűncselekményt, ezen túl pedig a rendőri vezetők nagyon korrupt és sok esetben politi kai érdekeket kiszolgáló, gyalázatos tevékenységére hívta fel a figyelmet. Tehát igenis, ez nagyon rossz út, nyilván módosítani kell majd ezt a jogszabályt is, ami például a bujtogatás bűncselekményének tekinti azt, ha egy rendőrszakszervezet képviselője s zót emel a rendőri szervezeten belüli visszásságok ellen. Természetesen azt is meg kell szüntetni, hogy jelenleg a büntető törvénykönyv katonai rendelkezései például egyéves elévülést adnak egy olyan rendőrnek, aki kilép a rendőri állományból az általa elk övetett vétség esetén. Így például könnyen lehet, hogy már néhány rendőr adott esetben megúszhatta a felelősségre vonást. Ezt is meg kell akadályozni. Tehát arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, tehát én magam előterjesztettem a Schiffer Andrással megegyező javaslatot annak érdekében, hogy ezt a holokauszttagadásos jelenlegi Btk. tényállást hatályon kívül kell helyeznie az Országgyűlésnek. Ez lehet az egyedül elfogadható alkotmányos megoldás, minden más út egyedül az Alkotmánybíró ság általi hatályon kívül helyezéshez vezethet. De miért adjunk ennyi időt, miért dolgoztassunk ennyi embert ezzel az üggyel, sokkal egyszerűbb, ha most az Országgyűlés ezt belátja és ennek megfelelő döntést hoz. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK ( Lezsák Sándor) : Köszönöm, GaudiNagy Tamás képviselő úr. Két percre megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Esküszöm, utoljára. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha már itt Bárándy Gergely képviselő ú r nemzetközi példákat emlegetett, Gaudi képviselő úr lelőtte a poént, mert pontosan a Bajnai kontra Magyarország strasbourgi döntést szerettem volna felhozni. Az az igazság, hogy ha például ez alapján a tényállás alapján születik itt egy döntés, nagyon kön nyen hasonló sorsra fog jutni a strasbourgi bíróság előtt. Én pontosan tisztában vagyok azzal, hogy 2001 óta van egy folyamat, csak ennek szerencsére eddig mindig útját állta az Alkotmánybíróság, és remélem, hogy ez így is fog maradni. Azt gondolom, hogy t ényleg valamit alapvetően nem ért Bárándy képviselő úr. A rágalmazásnál és a becsületsértésnél egy konkrét természetes személynek a méltósága a védendő jogi tárgy. Ebben az esetben a büntetőjogi korlátozás teljes mértékben akceptálható. Azokról az ügyekről , amelyeket
