Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
394 A kényszermunkáról már beszéltem, a börtönviszonyokról beszéltem. Az is egy alapvető kritérium, hogy hogy élik meg a börtönéveket az elkövetők. Ehhez kapcsolódik, hogy azt szeretnénk, ha azokat a költségeket, amiket az államnak a büntetőeljárással okozott az elkövető, megtér ítené vagy ledolgozná a börtönben. Ehhez kapcsolódna a teljes kár megtérítésének a kötelezettsége is, ami nem évülne el. De ez nemcsak a kisebb bűnelkövetésekre, hanem a fehérgalléros bűnözők által elkövetett visszaélésekre, korrupciókra is igaz. Magyarors zágon az a kialakult gyakorlat, hogy lopni csak sokat érdemes, hiszen többmilliárdos sikkasztás, hűtlen kezelés, korrupciós ügyek kapcsán is néhány év felfüggesztettel és pár százezer vagy pár millió forint pénzbüntetéssel meg lehet úszni. Ez a társadalom igazságérzetét borzasztóan irritálja. Ha egyenes szándékkal követte el a bűnelkövető a bűncselekményt, akkor javasolni fogjuk, hogy ki kell zárni őt - ahogy azt Volner képviselőtársam említette - a közösségi forrásokból. A megélhetési bűnözést mint kifejez ést egyszer és mindenkorra száműzni kell a büntetőjogból és a társadalomból is. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ez egyáltalán bevezetésre kerülhetett. Van egykét javaslatunk - ebbe részletesen nem mennék bele , hogy alapvetően a közbiztonság megoldása m ég milyen módszerekkel működhet. A büntetőjogon kívül számos terület létezik, akár a szociális és családtámogatási rendszer átalakítása, a közmunkaprogramok vagy a szociális kártya bevezetése. Fontos szempont, hogy ma Magyarországon, illetve a jövő Magyaro rszágán csak az kapjon bármilyen támogatást, illetve készpénzbeli támogatást, aki ezért megdolgozott. Nagyon röviden a javaslat másik részéről, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadásáról is szólnék. Itt nagyon sok minden elhangzott. Mi eleve tiltakoztunk, amikor ez felmerült holokauszttagadás formájában, hiszen továbbra is fenntartjuk azt a véleményünket, hogy ez a szólás szabadságába ütközik. A büntetőjog mint ultima ratio kell hogy szerepeljen a jogrendben. Az, hogy Sólyom László e zt aláírta, véleményem szerint - ahogy Balczó képviselőtársam is mondta - még nem tekinthető zsinórmértéknek. Azt hiszem, itt az alakuló ülésen láthattuk, hogy Sólyom László is a kettős mércét, ha úgy adódik, előszeretettel alkalmazza. Nagyon sajnáljuk - é s ezt még egyszer ki kell hangsúlyoznom - egyrészt, hogy ez a törvénymódosítás a tudományos kutatásoknak is gátat szab. Attól még, hogy a holokauszttagadás törvényi tényállásának a bevezetése alkotmányellenes volt, ha hozzávesszük a nemzetiszocialista rend szerek bűneinek, illetve a kommunizmus bűneinek tagadását, ez egy szebb forma vagy egy finomítása a dolognak, de attól még ugyanúgy alkotmányellenes, és áldozat és áldozat közt különbséget tesz. Elég, ha mondjuk, a délvidéki mészárlásra, a magyarok lemészá rlására gondolunk, akkor ezek szerint ők kevesebbet értek ez alapján. Mi úgy gondoljuk, hogy abszolút kategóriák nem léteznek, illetve keresztény emberként csak az Istent tartjuk ilyennek. Ez a törvény viszont továbbra is megtartja, hogy különbséget tesz e mber és ember között. Végezetül azt a sajnálatomat szeretném kifejezni, amit már többen megtettek, hogy a Fidesz nem volt elég bátor ahhoz, hogy egyszerűen csak visszavonja, és kivegye a Btk.ból ezt a törvényi tényállást, ahogy az gyakorlatilag helyes len ne, vagy a jogállamiság mércéjének megfelelne. Ez igaz, egy finomítása, és örülünk neki, hogy belevették a kommunizmus bűneit is, de ez roppant kevés, véleményünk szerint továbbra is alkotmánysértő. Itt elhangzott, nem is tudom már, melyik képviselőtársam szájából, hogy úgyis valaki az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. Mi már a holokauszttagadás törvényi tényállása kapcsán elkészítettük ezt a beadványt. Azért nem adtuk még be, mert bíztunk benne, hogy a Fidesz úgy, ahogy van, ki fogja venni az egész tényáll ást a büntető törvénykönyvből. Nyilván ezek után majd el kell gondolkoznunk azon, hogy az új tényállás kapcsán is az Alkotmánybírósághoz fordulunke. Ez nyilván a jövő zenéje és az elnökségnek a döntése lesz, én ezt nem szeretném megelőlegezni. Viszont meg szeretném köszönni, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
