Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
383 Továbbmegyek: az alkotmányos bünte tőjog követelményeit akkor elégíti ki egy büntetőjogi tilalom, ha igazolható a jogi szakirodalomban “clear and present danger”nek, tehát a közvetlen és nyilvánvaló veszélynek a fennállta. Tehát világos az, hogy az a cselekmény, amit tilalmaznak, kizárólag annak közvetlen, belátható következménye az, amelyik a büntetést igazolja. Arról van szó, hogy ezekben az esetekben a sérelem csupán feltételezés és nem világos az, hogy mi az a jog, mi az az alkotmányos jogérték, aminek a közvetlen sérelme igazolja ezt a súlyú korlátozását a véleményszabadságnak. A másik oldalról viszont azzal állunk szemben, hogy egy ilyen típusú tényállás, ami már februárban bekerült a büntető törvénykönyvbe, egész egyszerűen lehetetlenné tehet történeti, politikai vitákat. Nézzük meg, hogy honnan tekintjük, mondjuk, jelentéktelen színben való feltüntetését akármelyik diktatúra különböző bűnesetének? Ez azzal a következménnyel jár, hogy gyakorlatilag a tudományos kutatás szabadságát terelik egy olyan terepre, ahol nagyon könnyen bele leh et ütközni a büntetőjogi tilalomba. Ráadásul szintén az idézett 30/1992es alkotmánybírósági határozat elég keményen kimondta azt, hogy az állam a vélemény szabadságát, a szabad véleménynyilvánítást annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. T ehát objektív korlátok állhatnak a véleményszabadság korlátjaként, és semmiképpen sem elfogadható az, semmiképpen sem alkotmányos korlát az, amikor egy büntető törvénykönyvi tényállás leírásában ideológiai fogalmakat használnak. Én ezt mondtam akkor is, am ikor a Szocialista Párt évekkel ezelőtt a gyülekezési törvénynek egy olyan barkácsolásával kísérletezett, hogy a fasiszta jellegű tüntetések betilthatók. Ki dönti azt el, hogy egy tüntetés fasiszta jellegű? Kérdésem lenne Répássy képviselő úrhoz egészen ko nkrétan: adott esetben a nyilaskeresztes mozgalmak által elkövetett cselekmények beletartoznak ebbe a tényállásba? Itt nemzetiszocialistáról beszélünk. Komolyan gondoljuk azt, hogy egy világnézetileg, ideológiailag semleges államban elfogadható, hogy a jog alkalmazó ideológiai fogalmakat fog mérlegre tenni? És akkor arról nem is beszéltem, és ezzel kezdtem, a személyes részével, hogy nem gondolom azt, hogy jót tesz a magyar társadalom morális állapotának, ha elkezdünk a XX. századi traumákkal kufárkodni, elk ezdjük az össze nem hasonlítható szenvedéstörténeteket összemérni. Ezek nem összemérhetők. Ha nem összemérhetők, akkor viszont egyenlőségjelet sem lehet közéjük tenni. Ezért nagyon kérem önöket, hogy azt a játszmát, amit valóban a Szocialista Párt kezdett el, utoljára februárban kampánynyitányként, amikor pönalizálta a holokauszttagadást, ezt ne folytassák. Ezért kérem azt, hogy azt a módosító indítványunkat, amely egyébként a februárban beiktatott 269/C. §nak a hatályon kívül helyezésére irányul, fogadják el, és nem gondolom, hogy a köztársasági elnök “vétó nem emelése” önmagában már egy alkotmányossági fügefalevél lenne, hiszen a köztársasági elnök korábban világosan kifejtette, hogy nem minden alkotmányosan egyébként aggályos törvényt, kihirdetésre váró törvényt küld meg az Alkotmánybírósághoz. (20.00) Ebben nyilvánvalóan a mindenkori köztársasági elnöknek van egy mérlegelési jogköre. Nem gondolom, hogy ennek a most kormányra kerülő pártszövetségnek azzal kell nyitnia, amivel egyébként a leköszönő kormány zat zárt, hogy alkotmányosan megkérdőjelezhető büntetőjogi passzusokkal kívánja a politikai szabadságjogokat korlátozni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Schiffer képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A v ezérszónoki felszólalások végére értünk. Mielőtt az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, kétperces hozzászólások következnek. Hatan jelentkeztek. Elsőként megadom a szót két percre Kovács Péter képviselő úrnak, Fidesz.
