Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről:
37 Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Scheiring Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. Képviselő úr! SCHEIRING GÁBOR , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tiszte lt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden a gazdasági kormányzásról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a gazdasági válság közepén talán mindannyian tudjuk, elemi érdeke az országnak, hogy előrelépés történjen ezen a t erületen, és eddig nem nagyon történt itt hozzászólás, márpedig nem megkerülhető, hogy azt a gazdasági fejlődési modellt, amit eddig követett ez az ország, felülvizsgáljuk, és valamilyen új modellt valósítsunk meg. Összességében ebből a szempontból a Lehet Más a Politika képviselőcsoportja úgy véli, hogy az a gazdasági kormányzási struktúra, amit most elénk terjesztett a kormányzati többség, előremutató, és az ebben a kormányzati struktúrában megnyilvánuló fejlesztési szemlélet mindenképpen támogatásra mélt ó. Fontos eleme ennek a szerkezetnek, hogy a gazdasági és pénzügyi minisztérium összevonásával, valamint a hangsúlyos fejlesztési tárca kiépítésével lehetőség nyílik arra, hogy végre ne a gombhoz varrjuk a kabátot. Fontos egyfelől a pénzügyi stabilitás min t alapelv, ugyanakkor nem lehet azt a gyakorlatot tovább folytatni, ami eddig sajnos jellemző volt ebben az országban, hogy a pénzügyi szempont túlsúlya a társadalmi igazságosság és a hosszú távú fejlődési szempontok gátjává vált. Ha körülnézünk akár Európ ában, leginkább KeletEurópában látjuk, hogy a gazdasági válság során sorra dőlnek össze azok az országok, amelyek a pénzügyi lobbik erejének engedve a pénzügyi szektor szabályozatlanságára és a hitelekből történő fogyasztásra építették gazdasági fejlődésü ket. Ez az új kormányzati struktúra elméletileg lehetőséget biztosít arra, hogy a kormány a pénzügyek helyett a reálgazdaság, a helyi termelés és a helyi fogyasztás megerősítésére koncentráljon. (15.50) Ezzel nemcsak az ország sérülékenységét lehetne csökk enteni, hanem megteremthetők lennének a fenntarthatóság gazdasági alapjai is. Ezt a víziót vázolta fel egyébként a Lehet Más a Politika a választási programjában, valamint a “Zöld fordulat” című válságkezelő anyagában is. Sajnos azonban vannak kérdőjelek i s. Látnunk kell, hogy ez az új struktúra nem jelent, nem nyújt garanciát arra, hogy valóban megvalósuljon ez az előbb említett, a helyi gazdaság megerősítésére és a zöldfordulatra épített gazdaságfejlesztési program. Nem látjuk, hogy a kormánytöbbség valób an kész lenne arra, hogy valódi gazdasági paradigmaváltást hajtson végre. A leendő kormánypárt vezető politikusainak eddigi nyilatkozatai ellentmondásosak, egyszerre próbálnak meg össze nem egyeztethető igényeket kielégíteni. Egyik oldalon drasztikus adócs ökkentést ígérnek, másik oldalon pedig sok száz milliárdos kiadásokat - gondoljunk csak a devizahitelesek amúgy támogatandó megsegítésére, a devizahitelek átalakítására. Ezek olyan egymásnak ellentmondó ígéretek, amelyeket rövid távon nem lehet egyszerre v éghezvinni. Továbbá aggályos, hogy a Pénzügyminisztérium megszüntetésével, illetve az előbb elmondottakkal együtt rövid távon a gazdasági kormányzat érdekévé válik a deficit növelése. Fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy szintén nem a hosszú távú fenntar thatóság és a hosszú távú fejlődés érdekét szolgálja az, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megszűnt, és a környezetvédelem a tárcák struktúrájában egy alárendelt szerepet kapott. Szintén ellentmond ennek a fejlesztési víziónak - ami talán kiolvasható am úgy a kormányzati struktúrából - a közigazgatási versenyvizsga eltörlése. A fejlesztési szempontú kormányzás megteremtésének ugyanis elemi feltétele lenne a kiemelkedő tudású, felkészült, megfelelő alkotmányossági, közpénzügyi, antikorrupciós és átláthatós ági, valamint esélyegyenlőségi ismeretekkel rendelkező közhivatalnoki gárda. Összességében tehát azt kell mondanom, nem látjuk, hogy rendelkezésre állna az a program és az az elszánás, amely alapján a kormány képes lenne a túlburjánzott pénzügyi szektor va lódi
