Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz):
341 LÁZÁR JÁNOS (Fidesz) : Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Először is talán azzal kezdeném az előterjesztők és az ötletgazdák egyikeként, hogy megerősítsem azt a szándékot, amellyel a Magyar Országgyűléshez az országg yűlési határozati javaslat megfogalmazása kapcsán éltünk. Az országgyűlési határozati javaslatban a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői szeretnék kijelölni az állam felelősségvállalásának és az állam szerepének a határait. Ez ebben az értelemben nem csak pragmatikus, praktikus döntéseket tartalmazó országgyűlési határozati javaslat, amely a kormányra nézve kötelező, hanem egy szimbolikus értelmű határozati javaslat is arról, hogy mi mit gondolunk az állam szerepéről 2010ben és a következő években Mag yarországon. Ezért tartom nagyon fontosnak ezt az országgyűlési határozati javaslatot még a kormány megalakulása előtt, hogy mindenki számára világos legyen, hogy mit lehet és mit nem lehet Magyarországon megtenni. És ha én most ellenzéki képviselő lennék, Steiner képviselőtársam helyében üdvözölném ezt az országgyűlési határozati javaslatot, mert ez az októberi események tekintetében a véleménynyilvánítás szabadságát kívánja elismerni áttételes és praktikus formában is. Nemhogy támadnám, hanem dicsérném ez t az országgyűlési határozati javaslatot, mert ez nem tágítja a kétharmados hatalom mozgásterét, hanem értelmezi, és azt gondolom, szűkíti, önmérsékletre inti a mindenkori magyar kormány vezetőit, tagjait, akik a hatalmat gyakorolják Magyarországon. Valóba n, azt gondolom, az a legfontosabb, hogy mi is az állam és a hatalom lehetősége, és mi is ebben a szerepünk. Erre utalt Schiffer képviselőtársam tökéletes hivatkozással, hogy az állam legfontosabb küldetése, hogy megvédje azokat, akik rá vannak bízva. Nem jogászkodással kell azt eldönteni, hogy augusztus 20án vagy október 23án az állam megvédte vagy nem védte meg a honpolgárokat, és a kivitelezés a felelősség elismerése és a kártalanítás tekintetében jogtechnikai kérdés. Itt elméleti, a politika és a hata lom gyakorlásának morális kérdéseiről van szó. Meddig terjed az állam és a hatalom felelősségvállalása, és mit tehet meg a választópolgárokkal a hatalom, a mindenkori magyar kormány? Ez az országgyűlési határozati javaslat elsősorban erről szól. Augusztus 20án, amikor egy nemzeti ünnepre hívja a magyar kormány a magyar polgárokat, másfél millió embert, akkor nemcsak az ombudsman, hanem a hatalom gyakorlásának rendelése alapján is köteles megvédeni, biztosítani a szabad ünneplés lehetőségét minden magyar ho nfitársunk számára. 2006. augusztus 20án ez az, amit nem tett meg a magyar kormány, 2006. augusztus 20án, akik kormánytagok voltak, pontosan tudják, hogy ennek az országnak nem volt gazdája, mert a felelős miniszter máig tisztázatlan helyen tartózkodott. Ezért talán érdemes megkérdezni, hogy mit is csinált Szilvásy György azon az estén. Azt gondolom, az ő felelőssége ebben az ügyben megkerülhetetlen. Önök magukra hagyták ezt az országot, Steiner képviselőtársam, 2006. augusztus 20án. Ebből egy olyan káos z alakult ki, amelyben öt ember életét veszítette. Ha nem lenne elég netán a hatalom önkorlátozásának eszménye és a hatalom gyakorlásának eszménye egy vita indítására vagy egy országgyűlési határozati javaslatra, öt ember halála, azt gondolom, öntől is nag yobb visszafogottságot igényelne ebben a házban, és háromszáz ember megsebesülése is. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Igen tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném a kétharmados frakciószövetséggel a hátam mögött a Szocialista Párt fölött csattogtat ni az ostort és a korbácsot, ízléstelennek gondolom, és nem volna helyes. Ezért arra hívom föl a figyelmet, hogy szerintünk ebben a helyzetben az akkori kormányzatnak nem az lett volna a dolga, hogy augusztus 21én, 24 órával az események után kiáll és egy meteorológust, egy időjóst jelöl meg öt ember halálának felelőseként, hanem az lett volna a kötelessége, hogy vállalja a politikai felelősséget, és vállalja az anyagi felelősséget. Ez a nyilatkozat vállalja a politikai felelősséget, és vállalja az anyagi felelősséget önök helyett, négy évvel később. És azért nem lehet ezt a bíróságra, úgy tűnik, rábízni, igen tisztelt képviselőtársam, mert - tiszteletben tartva az igazságszolgáltatásnak mint hatalmi ágnak a szuverenitását , jegyezzük meg,
