Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
34 tör ténik, hogy a meglévő rossz folyamatokat tereljük informatikai útra. Ez esetben pedig csak a töredékét használjuk ki az eközigazgatásban rejlő lehetőségeknek. A folyamatok újratervezésének és az elektronikus kormányzásnak kéz a kézben kell járnia. Valós h atékonyságjavulás csak ettől és nem önmagában az intézmények összevonásától remélhető. Az integráció ennek hiányában csak pótcselekvésnek tekinthető. Az integráció által kikényszerített átszervezéseket fel lehet és érdemes is felhasználni a közfeladatok sz isztematikus felmérésére. Anélkül, hogy kritikus revízió alá vennénk azt, hogy milyen feladatokat lát ma el az állam, és ezek közül melyek azok, amelyeket valóban el kell látnia, s ennek a feladatellátásnak mi az optimális módja, mi a finanszírozás legkedv ezőbb változata, enélkül csak a korábbi, nagyra hízott államot rakjuk össze más törésvonalak mentén. Optimális sorrendnek ezért a következőt tartanánk. Első lépésben a közfeladatok felmérését és megrostálását a párhuzamosságok és fölösleges tevékenységek k iszűrésére. Második lépésben a folyamatok felülvizsgálatát azok költségmeghatározásával együtt. Harmadik lépésben a felülvizsgált és korszerűsített folyamatok elektronizálása következhet. Ezek után sor kerülhet az egyes szakterületek közötti profiltisztítá sra, majd az így meghatározott szakterületeket érdemes besorolni a megfelelő minisztériumi struktúrába, aminek végeredménye lehet akár nagy integrált minisztériumok létrejötte is, de jelen esetben úgy tűnik, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot. Végül az optim ális működés akkor érheti el a leghatékonyabb módját, ha a letisztított feladatellátáshoz programozott költségvetést rendelünk hozzá, ami természetesen évek fejlesztési folyamatának eredménye lehet. Amennyiben ezeket a lépéseket szisztematikusan végigviszi a kormány, akkor van esély arra, hogy egy kisebb, hatékonyabb és átláthatóbb kormányzati működés jöjjön létre. Enélkül az integráció csak a felszínt kapargatja, a felszíni átrendeződést segíti. Az új struktúrában van egy sajátos szervezeti egység, ami edd ig nem volt. Ez pedig a Miniszterelnökség, ami a leírások szerint a korábbi miniszterelnöki kabinet kiválását jelenti az eddigi Miniszterelnöki Hivatalból, sajátos jogállással és szerepkörrel. A jogszabályokból és az eddigi politikai nyilatkozatokból nem e gyértelmű a felelősség- és feladatmegosztás a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és a miniszterelnökhelyettesi funkciót is várhatóan betöltő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője között. Félő, hogy ezzel új keletű párhuzamosság jön létre, ami adott esetben komoly nehézségeket okozhat a döntéshozatalban és a végrehajtásban. Ezzel kapcsolatban apróság, de fontos észrevétel. A Miniszterelnökség mint megnevezés ma is egy létező fogalom, de ez a költségvetési törvény X. fejezetét jelzi, ami a M iniszterelnöki Hivatalnál lényegesen tágabb területet ölel fel, és számos más költségvetési címet is magában foglal. Vagyis amennyiben létrejön az a Miniszterelnökség mint szervezeti egység, a költségvetési törvényben a szóhasználat megfelelő módosítása is szükségessé válhat. Végül hadd említsek egy demokratikus, jogállami kifogást. Az, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a Belügyminisztérium irányítása alá kerül, a belföldi erőszakszervezetek olyan mértékű koncentrációját jelenti, ami okkal válthat ki aggodalm at. A belbiztonsági monopólium létrehozása nem jelent olyan előnyt a bűnüldözés területén, ami ezt az aggodalmat zárójelbe teheti. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Szórványos taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportjának álláspontját négy vezérszónok kívánja ismertetni. Először megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a bizottsági kisebbségi álláspont ismertetésénél elmondtam, a leendő kormányzat, a leendő kormányzati többség felelősségét és
