Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik):
294 ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Megköszönöm Mile Lajos úr szavait. Most az írásban előre jelentkezett képviselők szólnak, de előtte kétperces szólásra jelentkezett Balczó Zoltán úr. Alelnök úr! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Ké t kijelentésre is szeretnék reagálni. Egyrészt Vona Gábor frakcióvezető úr jelezte, hogy módosító indítványt kívánunk beadni, ami kapcsolódik ahhoz is, amit Mile Lajos mondott, és összefügg a törvényjavaslat stílusával. Semmiképp nem akarom meggyőzni, mert ízlés kérdése, de mi külön nagyon nagy erénynek tartjuk azt az ünnepélyességet, azt a magasztosságot, amilyen módon ez a törvényjavaslat megfogalmazódott. Ezért indokolnom kell, hogy mégis miért teszünk arra kísérletet, hogy egy nagyon rövid fél mondattal , ezt nem csorbítva, ha úgy tetszik, hozzányúljunk. Nagyon fontos, hogy a közoktatás keretei között milyen módon jelenik meg Trianon és a nemzeti összetartozás. Mondhatnánk, hogy ez természetes, de nincs így, ezért a holokausztemléknap kapcsán külön fogla lkoznak a középiskolák ezzel, a kommunizmus áldozatai emléknapja kapcsán külön foglalkoznak ezzel. Ezért tettünk egy nagyon rövid kiegészítést a 4. §ban, ahol arról van szó, hogy az Országgyűlés “kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket”, és itt zárójelben annyit illesztettünk be: az oktatás keretében történő megemlékezés útján is. Egyrészt valóban fontosnak tartjuk, másrészt nekünk van egy javaslatunk beadva az emléknapra. Mi úgy érezzük, hogy ez egy olyan szint ű törvényjavaslat, hogy mi nem kívánjuk fenntartani, amennyiben az előterjesztő ezt a szerintem tartalmilag lényeges, a magasztosságot, az egész törvényjavaslat jellegét nem csorbító kiegészítést elfogadná. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, a Fidesz és a KD NP soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm. Az írásban előre jelentkezett felszólalók következnek, 1515 perces időkeretben; elsőként Zagyva György Gyula úr, jobbikos képviselő. ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik) : Tisztelt Országgyűlés! Szkeptikus embernek ismernek a barátaim, aki mindig pesszimista minden kérdésben. Ebben is az voltam, amikor 2001ben először szerveztünk Budapesten Trianon napján, június 4én trianoni felvonulást az összes trianoni utódállam nagykövetsége előtt, a szlovák, a szerb - elnézés t, kicsit magas vagyok ehhez a mikrofonhoz (Derültség.) - és a román nagykövetségek előtt, amit 2001 óta minden évben megrendezünk. Akkor nem gondoltam, hogy 2010ben odáig fogunk eljutni, vagy odáig jut el a magyar nemzet önökkel egyetértésben, hogy már e gy hivatalos emléknap fog majd rendelkezni Trianonról, emléknapnak fogja tekinteni a magyar nemzet. Reméljük, hogy elérjük azt az állapotot, hogy 1015 év múlva ennek az emléknapnak köszönhetően már nem lesz magyar fiatal, aki nem tudja, hogy volt egy tria noni békediktátum. Én koromat tekintve azért jobban mozgok fiatal körökben, mint mondjuk, képviselőtársaim nagy része, és nagyon sok tapasztalatom van azzal kapcsolatban, hogy a 1620 év körüli fiatalok egyszerűen nem tudják, hogy Trianon mi fán terem, teh át egyszerűen nem tudják értelmezni - nagyon kevesen vannak , azt meg még inkább kevésbé tudják értelmezni, hogy mondjuk, az erdélyi, felvidéki, illetve délvidéki testvéreiket ne románnak, szlováknak vagy szerbnek tekintsék. (12.30) Ennek az emléknapnak k öszönhetően remélhetőleg el fogunk odáig is jutni, hogy nem fognak olyan sértéseket ezen testvéreink fejéhez vágni, például egy kolozsvári magyarnak nem fogják azt mondani, hogy jé, milyen szépen beszélsz magyarul, holott román vagy. Számtalanszor tapaszta ltam ilyet sajnos, panaszolták ezt nekem erdélyi barátaim, többek között ez is megoldható lesz majd ezzel a törvényjavaslattal. Szocialista képviselőtársaim valószínűleg nem is értik, hogy miről beszélünk, mert nem mozognak ezekben a körökben, és nem is ér dekli őket az elszakított nemzetrész sorsa és érzékenysége.
