Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
284 alapuló békés jövőjéhez, egyúttal a XX. század tragé diája által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez. Számot vetni nemcsak a negatív következményekkel kell, hanem a sikerekkel is; azzal is, ahogyan a megmaradt ország egy elvesztett háború után képes volt gazdaságilag és lelki értelemben talpra állni, meger ősödni, oktatási rendszerét újjáépítve szellemileg, kulturálisan is KözépEurópa meghatározó szereplőjévé válni. Ehhez nagyformátumú, hazájukért minden áldozatra kész államférfiak kellettek, olyanok, akik példát adtak a most kormányt alakító konzervatív tö bbségnek is. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény a trianoni döntés 90. évfordulóján lép hatályba, ami érthető módon felerősíti az évforduló, valamint a kisebbségi sorba kényszerült magyarság régóta aktuális kettős állampolgárságá t megoldó törvény körüli hazai és nemzetközi figyelmet. A törvénytervezet benyújtása és parlamenti vitája azt is megmutatja, hogy a választók akaratából kétharmados többséggel rendelkező pártszövetség nemcsak az ország gazdasági bajait kívánja orvosolni, n emcsak az önkormányzatiság és a nagy ellátórendszerek reformjára készül, hanem a szimbolikus politizálás terén is otthonosan és bátran mozogva lelki bajainkra is gyógyírt ajánl. A történelmi tragédiáival és felemelő időszakaival, a határon túli magyar test véreinkkel kapcsolatos kodifikációs tevékenység is a szimbolikus politika részét képezi, s hozzájárul az emlékezet éberen tartásához. A mögöttünk hagyott évtizedekben, de különösen a szocialista diktatúra idején az elhallgatással, a problémák, a vesztesége k és a bűnök szőnyeg alá söprésével csak tetéztük a bajt. “A tragédia az - nyilatkozta pár napja Duray Miklós , hogy ezen időszakot vagy a felejtés, vagy a félelem határozta meg, mi több: a görcsök nem múlnak. Nem tudtuk semmilyen szempontból feldolgozni ezt a múltat, amely sajnos egészen élő része a jelenünknek. A szomszédos népek vonatkozásában sem történt semmilyen előrelépés. Nekik is megvan egyébként a maguk Trianongörcse, mégpedig azon körülmények miatt, hogy miképpen kerültek akkor nyertes pozíciób a. A két jelenség - folytatja Duray - egymástól függetlenül nem oldható fel, ami pedig a mostani generációnak a történelmi feladata: ennek a kétirányúságnak a tudatosítása. Ehhez kell méltóság, történelmi belátás és önvizsgálat is, hogy egyértelműsítsük, h ol követtünk el hibákat, s hogyan tehették ezt velünk.” - véli Duray Miklós. Hibákat pedig mi is és a velünk együtt élő népek is elkövettek. Bibó István szerint KözépEurópában “A legnagyobb baj nem az volt, hogy a nyelvi határok nagyon kacskaringósak volt ak, és nem igazodtak földrajzi, gazdasági előírásokhoz; hanem az, hogy e nemzetek történelmi érzelmei - minthogy túlnyomó részüknek volt történelmi emlékezete - más és rendesen nagyobb területhez fűződtek, mint amely területen a megfelelő nyelvű lakosság é lt. A nemzeti érzés itt is, mint mindenütt a világon, nemcsak az embereknek egy bizonyos csoportját fűzi egymáshoz, hanem az embereknek egy bizonyos csoportját a lokalitásoknak, szent városoknak, történeti emlékeknek egy bizonyos területi egységéhez is. Kü lönösen erősek voltak ezek az érzelmek, ha a szóban lévő lokalitásokat egy kisebbségben levő, kisebbségbe került vagy területileg körülzárt, de a nemzeti nyelvet beszélő lakosság lakta.” A középeurópai nemzetek határvitái egy sor háborút és katasztrófát o koztak. A nemzeti lét és a területi státus bizonytalansága a fő forrása a közép- és keleteurópai nemzetek politikai hisztériáinak. Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század eleji ember történelmi tapasztalatai nagyon összetettek, olyan tragédiák és genocíd iumok vannak mögöttünk, amelyek a modern európai polgárokat a békés együttélésre ösztönzik. A Fidesz képviselői által benyújtott törvényjavaslat éppen ezért kellően önkritikus, tekintetbe veszi a mellettünk élő nemzetek érzékenységét, kerüli mind az önosto rozást, az önsajnálatot, mind az öndicséretet, ugyanakkor emelkedettsége méltó a törvényhozás dicső hagyományaihoz. Ezzel a törvénnyel emléket állítunk a hazájukhoz és nemzetükhöz mindig hű magyar őseinknek, magunkhoz öleljük méltatlanul eltaszított testvé reinket, megtiszteljük a szomszédainkat, s példát adunk gyermekeinknek, unokáinknak, mert a jövő felé kell fordulnunk, korszerű, napjaink mediatizált, digitalizált, digitális társadalmában is megélhető és vállalható nemzetképet mutatva fel a mögöttünk jövő knek, a helyünkre állóknak.
