Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 21 (5. szám) - Az ülésnap megnyitása - A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
282 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Az előttünk álló négy esztendőnek az a tétje, hogy vajon megtaláljuke az alapgondolatunkat egy valódi nemzeti életr e, megtaláljuke azokat a válaszokat, amelyeket a XXI. század kihívásai jelentenek számunkra, és megtaláljuke magunkban az erőt, hogy megfeleljünk ezeknek a kihívásoknak. Ez a törvény erre hívja önöket. Kérem megtisztelő támogatásukat. (Hosszan tartó taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Megköszönöm Kövér László képviselőtársam előterjesztését. Tisztelt Országgyűlés! Most az alkotmányügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerü l sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót CserPalkovics Andrásnak, a bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, el nök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság május 19ei ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő emléktörvényt, és azt 17 igen szavazattal tárgysorozatba vételre javasolta, valamint általános vitára alkalmas törvényjavas latként támogatta. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy emléktörvény. Ahogy az már el is hangzott, korábban többször került már sor hasonló jellegű emléktörvény elfogadására, tárgyalására itt, a Parlament falai között. Mint minden emléktörvény, ez is politikai emelkedettséget igényel tőlünk, országgyűlési képviselőktől. Az alkotmányügyi bizottság többségének álláspontja szerint természetes, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a trianoni békediktá tum 90. évfordulójával. Az emléktörvényből egyértelműen látszik, azon túl, hogy történelmi tényeket rögzít, üzenettel bír a jövőre vonatkozóan is. Így van jól egy emléktörvény esetében. Az emléktörvény egyértelműen mutatja, hogy a XXI. században mire kötel ez bennünket az a 90 év, amelyet magunk mögött hagytunk. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételnek gondoljuk ezt a 90 évet, ezért - álláspontunk szerint - a nemzeti sorstragédiáinkból erőt kell merítenünk. Nekünk ma az a feladatunk, kötelességünk, h ogy a XXI. században a nemzeti összetartozás jegyében éljünk, cselekedjünk, dolgozzunk itt, az Országgyűlés falai között. Erről szól a nemzeti összetartozás napja és az előttünk fekvő emléktörvény is. Azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, mindegyikünk nev ében mondhatom, hogy nagy megtiszteltetés e Parlament falai között olyan törvényeket, törvényjavaslatokat tárgyalni, mint amilyen a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat, s mint amilyen ez a mostani emléktörvény. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt l ehetek, és köszönöm szépen, hogy ezeket a szavakat elmondhattam. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben, ezek k özben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Megadom a szót Simon László úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. L. SIMON LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai felszólalásra készülve e gy valamikor betiltott, bezúzott kötet családunknál megőrzött példánya került a kezembe, amelyben Karinthy Frigyes Levél című írása is olvasható. Engedelmükkel ebből idézek: “Édes kicsi Fiam! Te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok, és szabadon, és őszintén. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról, arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat,
