Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
29 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett tö rvényjavaslat az alkotmány rövid módosítását tartalmazza, maximum 200 főben határozza meg az országgyűlési képviselők számát, ami kiegészülhet 13 taggal, 13 fővel a kisebbségek képviseletére. Ugyanakkor hallottuk az imént, hogy a választási törvény előkész ítésének és benyújtásának van egy határideje, 2011. június 30a, és mint kiderült, ezt az alkotmánymódosítást - amely jórészt behatárolja ennek a választási törvénynek a lehetőségét - valamilyen külön törvény lépteti majd életbe. Számomra világossá vált te hát, hogy a helyes sorrend és eljárás valójában az lett volna, ha a választási törvény megtárgyalásával és konstrukciójának elfogadásával együtt, azzal párhuzamosan születik meg ez az alkotmánymódosítás. Mi a nyilvánvaló oka ennek a sietségnek? Bizonyos sz empontból érthető, a FideszKDNP igyekszik a választási ígéreteit minél hamarabb teljesíteni: kisebb parlament, az önkormányzati helyek megfelezése, állampolgársági törvény, de reményeink szerint követni fogja ezt a közbiztonság elérése - az a két hét nagy on kemény határidő, mi ilyet nem is vállaltunk volna, de örömmel várjuk , majd remélhetően kellően átgondoltan követi mindezt az az adócsökkentés, amelynek a kedvezményezettjei a magyar kis- és középvállalkozások kell legyenek. A javaslatnak átgondoltnak kell lennie, hogy a források is megmaradjanak a közkiadásokra. De térjünk vissza a mostani témához: kisebb parlament, kevesebb képviselő. Ez népóhaj. Népóhajt teljesít így a parlament. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) De miért alakult ki ez a népóhaj? Mi ennek az oka? Szerintem ennek két oka van: a politikai osztály hitelvesztése, ami szorosan összefügg azzal, hogy az elmúlt húsz év alatt mire jutott ez az ország. Hadd idézzek pontosan egy diagnózist: “A magyar nemzet önrendelkezéséért vívott küzdelme 1 956ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül a szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, re mény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott.” Ez volt a Jobbik diagnózisa az elmúlt húsz évről, és Orbán Viktort idéztem most a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatból. Ez tehát az alapvető oka annak, hogy a politikai osztályokból kiábrándultak. A másik talán a munkamorál. Nagyon jól látják, hogy e legszentebb feladat mellett nagyon sokan ellátnak egyéb tisztségeket, polgármesterek, megyei közgyűlésben vannak, s mindez odavezetett, hogy Magya rországon egy különösebb program nélküli civil mozgalom párttá alakulva országos listát tudott állítani. Arról szól, hogy nem szeretjük a politikusokat. Ezt kívánja most kielégíteni ez a javaslat. (15.10) Természetesen a Jobbik nem ellenzi önmagában azt, h ogy kisebb létszámú parlament legyen, akár 200 fős, de azért szeretnénk azt is látni, hogy végül is a legfontosabb kérdések eldőlneke, a legfontosabb arányok megvalósulnake a leendő új választási törvényben. A plusz 13 kisebbségi képviselő megválasztási lehetőségének pontos mechanizmusát tulajdonképpen még nem látjuk, de egyet kell értenünk a megoldással. Az Európai Parlamentben is a határon túli magyar képviselőktől sorra halljuk, hogy oldjátok már meg ezt a kérdést, mert mindig a fejünkhöz vágják, hogy ez a képviselet nincs megoldva. Valóban, erre is lehetőséget kell találni. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a programjában a kétkamarás parlamentet jelölte meg célként, ahol éppen a második kamarában lehetett volna a legcélszerűbben megoldani az etnikai, nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét, a határon túli magyarok parlamenti képviseletét és a civil szervezetekét. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Úgy tűnik, hogy a jelenlegi választási reform, talán annak ne is nevezzük, ennél sokkal szűkebb feladatot tű zött ki. Mi most azt mondjuk el, hogy a beterjesztett javaslathoz hogyan kívánunk alkalmazkodni, mi alapján mérlegeljük az elfogadását. Két alapvető feltételt kellene teljesítenie ennek a jelenleg számomra ismeretlen törvénynek, mert ma délelőtt még nem vo lt hozzáférhető a javaslat, amelyről majd vita alakul ki. Az egyik az arányosság növelése, a második a határon túli magyarok választási lehetőségének biztosítása. Hogy
