Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
265 beszédében, hogy ez a béke, ez a diktátum igenis olyan bombát ültet el KözépEurópa ezen tájékában, amely ki tudja, mikor robban fel, és egy olyan gennyes sebet fog okozni a nemzet testén, a régió testén, amely orvoslást kell hogy szerezzen. Na gyon örömteli dolog az, hogy az orvoslás egyik része most úgy tűnik, hogy megtörténik, és nagyon remélem, hogy teljes körű egyetértéssel fog megtörténni, hiszen a páli út mindenki számára nyitva áll, még ha olyan sokat vétkeztek is a nemzet ellenében, mint ahogy azt a szocialisták tették. Az SZDSZ már nem tud itt lenni, hála istennek (Derültség a Fidesz soraiból. - Taps a Jobbik és a Fidesz soraiban.) , de gondolom, majd ők is elgondolkodnak azon, hogy miért tették azt, amit tettek. És bizony, aki itt veszi magának a bátorságot, hogy ezt az előterjesztést, amely magyar nemzettestvéreink a nemzet testébe való ölelését, visszacsatolását jelenti, ezt nem támogatja, akkor az kiírja magát a magyar történelemből. Ne felejtsük el azt sem, hogy a magyar történelemben ezt követően nagyon nehéz időszakok következtek el. Három nagy korszakot szeretnék röviden végigelemezni, majd utána röviden kitérnék arra is (Moraj és derültség az MSZP soraiból.) , az időkeretemben fogok maradni, kedves szocialista képviselőtársaim, nem kell aggódni, meg fogom oldani egy időn belül is, de úgy gondolom, hogy a Szent Koronával egy házban, hála istennek itt van velünk a Szent Korona, a Szent Korona, amely szimbolizálja a nemzet egységét, és amely egy olyan épületben található most velünk egy ütt, amely egy olyan időszakban épült, amely egy olyan erős, egy olyan egységes ország produktuma, amely ilyen csodálatos alkotásokra volt képes, és amely épületben ott van minden magyar testvérünk vére, verítéke, nagyon sokunknak, felmenőinek minden fárad sága és minden reménye. Ezt a reményt tudja most erősíteni, visszaadni nagyon sokaknak ez a jogszabály, amely kedvezményes honosítással, a magyarországi lakhely megkövetelése nélkül fogja az elcsatolt területeken élő magyarok számára biztosítani a magyar á llampolgárság könnyített feltételekkel történő megszerzését. Azonban érdemes és kell szólni arról, hogy milyen válaszok születtek 1920 után ebben a kényszerhelyzetben, mert ne felejtsük el, a trianoni békediktátum egy évet adott az elcsatolt területen élő nemzettársainknak arra, hogy eldöntsék, ott maradnak szülőföldjükön, és akkor elvesztik a magyar állampolgárságot, vagy elhagyják szülőföldjüket, de akkor magyar állampolgárok maradhatnak. Több százezer honfitársunk akkor úgy döntött, hogy inkább elhagyja szülőföldjét. Egy nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került, a vörös diktatúra utáni időszakban a két háború közötti Magyarország mégis meg tudta találni a felemelkedés útját, és egy önálló pénznemet, önálló, erős hadsereget tudott létrehozni. Ennek köszönhe tően a revízió jelentős eredményeket hozott, hiszen az elcsatolt területek közel felét sikerült visszaszerezni, és ez egyáltalán nem vitéz nagybányai Horthy Miklós vagy Bethlen Istvánék bűne, hogy ezeket az eredményeket nem sikerült megtartani, hiszen a mü ncheni megállapodás és a bécsi döntések igenis nemzetközi jogilag akkor érvényes megállapodások voltak, és a Vörös Hadsereg pusztításának és megszállásának köszönhető az, hogy nem sikerült ezeket az eredményeket megtartani. Annak köszönhető az is többek kö zött, hogy a Magyar Szocialista Párt jogelődje, a Magyar Dolgozók Pártja, majd az MSZMP diktatúrát gyakorolhatott az országban, olyan diktatúrát, amelynek képviselői most is itt ülnek, például Lendvai Ildikó, aki maga is cenzorként dolgozott azon (Moraj az MSZP soraiból. - Derültség a Fidesz soraiból.) , hogy a szólásszabadságot eltiporják (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiból.) Magyarországon. Ez a revíziós politika eredményre vezetett, és el kell mondani azt is, hogy bizony a revízió s törvények visszaadták a magyar állampolgárságot az elcsatolt területeken élőknek, e Ház falai között született a Corpus Juris 1941es kötetében az 1941. évi XX. törvény, amelynek díszkiadása (Felmutatja.) pirosfehérzöld keretben tette közzé például a v isszatért Délvidék Szent Korona országához való visszacsatolásának törvényét, amelyben kimondták azt, hogy igenis visszaadja, egy törvénnyel visszaadták mind ÉszakErdély, mind DélFelvidék, mind Kárpátalja, mind pedig Délvidék magyarságának a magyar állam polgárságot. Azonban jött a Vörös Hadsereg, és jött a Vörös Hadsereg szuronyain a bolsevik diktatúra, amelynek nyomán a magyar emberek elvesztették
