Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - MILE LAJOS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
252 A magyar politikának súlyos adósságai is vannak a kisebbségben élő magyarokkal szemben, azaz az anyaország és a magyar kisebbségek viszonya egyáltalán nem nevezhető optimálisnak. A 2004es népszavazás óriási károkat okozott. Eg y vitatható kezdeményezés és egy vitathatatlanul helytelen kormányzati hozzáállás következményei fájdalmas rombolást okoztak. Bizalmatlanság lett úrrá, indulatok, sérelmek, sebek keletkeztek, máig sajognak begyógyítatlanul. Nem, nem a belpolitikai viszályo kra, hercehurcákra, acsarkodásokra gondolok, ezek itt most nem lényegesek, sőt egyenesen figyelmen kívül hagyandók. Azokra a magyarokra gondolok, akik a szomszédos országokban éltékszenvedték végig ezt a szerencsétlen kísérletet, az azzal járó politikai a lattomosságot és önzést, annak minden lesújtó következményével együtt. Reméljük, ez a törvényjavaslat az anyaország és a kisebbségi magyarok közötti viszony, magyarok és magyarok közötti viszony normalizálásának fontos lépése, annak a szándéknak és reményn ek a megnyilvánulása, hogy jóvá akarjuk, jóvá tudjuk tenni, ami történt. Az LMP támogatni akarja ezt a szándékot. Azt is helyesnek tartjuk, hogy az előterjesztés nem kíván automatizmust, hanem egyéni kérelem alapján akarja az állampolgárságot megadni, a ne mzeti hovatartozás mellett tiszteli az egyén döntési szabadságát. A belső késztetés ilyen esetben is elsőbbséget élvez, hiszen az azonosulás csak így emberi, és csak így érvényes, bármilyen külső kényszer hamisságot, önmegtagadást, a személyiség leértékelő dését hozza magával. Az is helyes, hogy a javaslat illeszkedik a nemzetközi jogrendhez, az európai gyakorlatban fellelhető különböző megoldások között megállja a helyét, nem sérti az európai normákat. Az LMP azt reméli, hogy ezzel a törvényjavaslattal olya n úton indulunk el, amely egy korszerű nemzetképhez vezet el bennünket, egy olyan nemzetfogalomhoz, amelybe természetesen bele tartozik minden, magát magyarnak valló ember és mindenki, aki sajátos kultúrájával, egyedi etnikai, nyelvi, kulturális jegyeivel, hagyományaival gazdagít bennünket. Olyan nemzetet szeretnénk, amelyben nem a traumák dominálnak, hanem az otthonosság és a megértés, ahol egymásra találunk mi, magyarok, mi, emberek. Megítélésünk szerint ez a törvényjavaslat alkalmas eszköz lehet az elind uláshoz, ám ehhez szembe kell néznünk a tervezet néhány problémás elemével is. Az 1993. évi LV. törvény 1. §ának (1) bekezdése így fogalmaz: “A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbsé get tenni nem lehet.” Ugyanezen törvény 2. §ának (2) bekezdésében ezt találjuk: “Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára, ha törvény másként nem rendelkezik, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.” Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP irtózik attól a veszélytől, hogy a javaslat és az azt megfogalmazó jó szándék belpolitikai marakodások martalékává váljon. Ennek elkerüléséhez viszont szükség van az előterjesztő egyértelmű megnyilvánulásaira, nyílt, egyenes megfogalmazásaira. Az idézett törvényi helyeket ugyanis a módosító javaslat érintetlenül hagyja. Ezzel kapcsolatban az előterjesztők részéről is eltérő nyilatkozatok láttak napvilágot. Igaz, az alkotmány vonatkozó szakaszát nem módosítottuk , így a helyzet akár megnyugtató is lehet, hiszen az alkotmány állandó lakhelyhez köti a választói jogot. A kétféle beszéd mégis zavaró. Kérdezzük tehát: mi az előterjesztők szándéka a felvetődő kérdések megoldására? Nagyon szerencsétlen lenne, ha ismét sz ociális demagógia venné körül a javaslat értelmezését. Hogyan kapcsolódik tehát az előterjesztéshez a szociális ellátások, kiemelten az egészségügyi ellátás ügye? Az előterjesztő akár nevetségessé is teheti az esetleges demagógokat, ha ezt a kérdést most t isztázza, habár Semjén Zsolt képviselő úr expozéjában elég megnyugtató mondatok hangzottak el ezzel kapcsolatban. Köszönjük szépen. Ugyanide tartozik még mindig a választójog, amit már említettem. Ha a törvény másként nem rendelkezik - idéztem az imént. Ho gyan kívánják ennek értelmében a választójogi törvényt módosítani? Az LMP ebben az esetben már most leszögezi, hogy a választás jogát értelemszerűen köti a politikai közösségben való cselekvő részvételhez. Most kellene tudni az előterjesztők idevágó állásp ontját, még mielőtt félreértéseket szülne, illúziókat kellene, vagy
