Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
250 ragaszkodunk a határainkon túl élő magyarok választójogának megadásához, azaz mind az aktív, mind a passzív választójoghoz. (21.30) E vonatkozásban előterjesztettünk egy törvényjavaslatot is az alkotmány módosításával kapcsolatosan, amikor is a 200 fős, maximum 200 fős parlamenti létszámról hozott törvényjavaslatot, törvénymódosítást a F ideszKDNP. Ezen kívül, mint tudjuk, maximum 13 nemzeti kisebbségi hely megadására tett a kormánypárt javaslatot. Ezzel mi a magunk részéről egyet is értettünk, de kiegészítő javaslatunkban előterjesztettük, hogy további 26 fővel bővítsük maximálisan a par lament létszámát, amely 26 főben a külhoni magyarság kapná meg a képviseletet a magyar Országházban. Ezt a javaslatot tartjuk fenn jelenleg is. (Taps a Jobbik soraiban.) Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság korábbi ülésén tárgyalta a magyar állampolgársággal kapcsolatos törvény módosítását. A szocialista frakció álláspontját ismertették, és kifejtették azt, hogy rossznak tartják az időzítést. Én azt tapasztaltam, hogy az elmúlt húsz esztendőben a Szocialista Párt mindig rossznak tartotta az i dőzítést, amikor ez a téma fölmerült. (Taps a Jobbik, a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Ha a Szocialista Pártra bízzuk, nyilván ötven év múlva is időszerűtlen lesz még ez a döntés. Mindaddig lesz időszerűtlen, amíg egyetlenegy magyar él a határainkon túl, m ert ők soha nem vezetnék be! Ha ebbe az irányba mennénk, itt soha nem lenne állampolgárság a külhoni magyarjainknak! A Fidesztől vártuk, hogy egyik első javaslata legyen a kettős állampolgárság, mint ahogy nekünk is ez. Megkaptuk, és ennek örülünk. Örülünk , de azért egy pici üröm is van ebben az örömben, mert Répássy Róbert képviselőtársam az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság ülésén kifejtette, hogy a jelenlegi kormánypárt nem ért egyet a szavazati jog megadásával a jövőben sem. Ezért egyik s zemem picit szomorú, a másik azonban nagyon örül. Nagyon örül, hogy végre állampolgárságot kaphatnak a külhoni magyarok, de nem kaphatnak szavazati jogot, sem aktívat, sem passzívat, és ezért egy kicsit szomorú. A másik problémám, problémánk a törvényterve zettel, hogy feltételként írja elő a meghozandó törvénytervezet 2. § (2) bekezdése - amely módosítani akarja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdését - a magyar nyelv tudását. Ismertetem ezt a paragrafust: “Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.” Sa jnos tapasztaltuk azt, hogy a szórványban élő magyarság ma már részben, kis részben elvesztette a nyelvét. Elvesztette a nyelvét, mert nem volt lehetősége a magyar nyelven való oktatásra, nem volt lehetősége a továbbtanulásra, nem volt lehetősége, hogy kat onaként a magyar nyelvét használja, nem volt lehetősége, hogy hitéletében a magyar nyelvét használja. Ezért sokan elvesztették, és bizony olyan vér szerinti magyar testvéreinket fosztunk meg ezzel a magyar állampolgárságtól, akiknek talán még a magyar iden titás itt a szívükben megmaradt, és őket is megilletné ez a magyar állampolgárság. (Taps a Jobbik soraiban.) Reméljük azt, hogy ez az állampolgársági törvény megszületik, illetve biztosak vagyunk, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom teljes mellszéless éggel támogatja azt. De reméljük azt, hogy a határainkon túl élő magyarok ingyen kapják meg majd azokat az útleveleket, amelyekkel majd a magyar állampolgárságukat végre igazolhatják. És nagyon örülök annak a felvetésnek is, amit Semjén Zsolt képviselőtárs am tett, amikor elmondta azt, hogy nemcsak az állampolgársági törvényen kell változtatni, hanem azon is, hogy hogyan fogjuk leírni a határainkon túl élő magyarjaink nevét és születési helyét. Mert igenis felháborítónak tartjuk azt, hogy például aki az 1940es évek első felében született Marosvásárhelyen, amikor még Marosvásárhely volt, és ma itt él Magyarországon magyar állampolgárként, és nem írják be még ma sem a személyi igazolványába azt, hogy születési helye Marosvásárhely, hanem azt kell beírni, hogy TîrguMureş, ami sérti minden józan gondolkodású magyar embernek az érdekét és szívügyét. És ha már itt tartunk, akkor a nevét is úgy írják be például
