Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VERES JÁNOS (MSZP):
228 rendelt vagyon működő társaságok működésével kapcsolatos valamennyi kérdés, ezért nem áll módjában semmilyen fe lvilágosítást adni az ellenzéki képviselőknek. Úgy gondolom tehát, hogy ezt az előzményt figyelembe véve semmiképpen nem támogatható a most javaslatban szereplő elgondolás, miszerint a Magyar Fejlesztési Bankhoz ismét több tíz gazdasági társaság kerül vagy onkezelésbe átadásra. Úgy gondolom tehát, hogy ezt érdemes lenne felülvizsgálni, megfontolni, vagy olyan módon szabályozni a későbbiek során, hogy az a fajta aggály eloszlatásra kerülhessen, azaz a parlamenti képviselőknek, függetlenül attól, hogy melyik v agyonkezelő által kezelt vagyonról van szó, legyen lehetőségük információhoz jutni, betekinteni a vagyongazdálkodás e kérdéseibe. A második kérdéskör, amit szeretnék érinteni: jelentősen megváltoztatja a felügyelőbizottságok összetételét ez a bizonyos java slat. Azt a sajátos elvet érvényesíti, ami magántulajdonú társaságok esetében nem biztos, hogy rossz, de állami tulajdonú társaságok esetében bizonyosan nem jó, hogy egy vagyongazdálkodásért felelős miniszter kinevezi a társaság vezető testületét, igazgató ságát, adott esetben vezérigazgatóját, továbbá kinevezi a társaság ellenőrzésére hivatott ellenőrző vagy felügyelőbizottság tagjait és vezetőjét. Itt már elhangzott többféle megközelítésben, hogy a jelenlegi gyakorlatban, amikor a Számvevőszék elnöke tesz javaslatot az állami társaságok felügyelőbizottsági elnökeinek kinevezésére, akkor működik egy kormánytól független kontroll az ellenőrző testület vezető személyének kinevezését illetően. (18.20) Ez a javaslat ezt a kontrollt elveti, nem tartja szükségesne k, úgy gondolom, hogy helytelen módon, és ilyen értelemben a társadalmi ellenőrzésnek egy fontos momentumát iktatja ki a rendszerből, ha így kerülne elfogadásra. Kiiktat egy másik elemet is a rendszerből. Az eddigiek során az MNV ellenőrző bizottságának ta gjai lehettek a parlamenti pártok jelöltjei képviseletében különböző személyek. Noha Papcsák úr ezt személyesen is gyakorolta annak idején, a mai napon ezt kritikával illette. Azt gondolom, mégis egy fontos garanciális szabályról van szó, egy olyan garanci ális szabályról, amelyben megadja azt a lehetőséget az ellenőrző bizottság a korábbi felügyelőbizottsági tagoknak, hogy a privatizációs szervezet, a vagyonkezelő szervezet valamennyi tranzakciójának valamennyi papírját, valamennyi okmányát megismerhették, azaz betekintettek a folyamatokba teljes mélységében, nem csak egy felületes rátekintése lehetett az eddigiek során. Önök most ezt meg kívánják szüntetni, szerintem helytelen módon, és ebből következően úgy gondolom, hogy ismét egy olyan ellenőrzési pont g yengül, amely a mostani rendszerben működik és erőteljesen jelen van. A versenyeztetés megváltozott szabályaival kapcsolatban több hozzászólás elhangzott. Én két dolgot szeretnék említeni. Fónagy képviselő úr pontosan idézte, hogy a jelenlegi törvény tarta lmazza a versenyeztetés nélküli vagyoni döntési lehetőségeket, de konkrétan. Ebben a mostani pontok között nincs olyan pont, amely a mostani javaslatban a következőképpen szerepel szó szerint. Azt írja a mostani javaslat, hogy “mellőzhető a versenyeztetés, ha társadalom, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.” Nincs vita közöttünk abban, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor ilyen döntésre sor kerülhet. Az “egyéb” kifejezés azonban, úgy gondolom, túlságosan széles felhatalmazást ad ebben a törvényben, túlságosan széles körben teszi lehetővé ezt a bizonyos döntést, és meggyőződésem s zerint nem helyes, ha ez így kerül elfogadásra, ezért gondolom azt, hogy ebben a kérdéskörben szintén módosítást kellene elfogadni a benyújtott javaslathoz képest. Vita alakult ki a bizottság ülésén is, és úgy gondolom, a későbbiek során is érdemes erre fi gyelni, hogy a Magyar Fejlesztési Bankhoz rendelt állami vagyoni kör értékesíthetősége ki vane zárva a törvényjavaslat által. A törvényjavaslat 11. §a foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és a 11. §ban érintett (5), illetve (7) bekezdés a mostani megfogalm azás szerint bizonyára lehetővé teszi, hiszen úgy fogalmaz, hogy az erre feljogosított szervezet és az MFB Zrt. közötti egyeztetést követően kerül sor, mármint az elidegenítésre, s a többi, megterhelésre. Ezért azt gondolom, hogy ezt mindenképpen
