Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PŐSZE LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
213 vagyongazdálkodás terén eddig a l egnagyobb ellenállást nem csak a privatizáció, nem csak a megmaradt állami vagyonnal való gazdálkodás okozta, ugyanúgy ki kellene emelnünk azt is, hogy hiányos volt a magyar államnak az a szerepköre, ami a fejlesztések segítését, a magyar gazdaság fejleszt ését segítette volna elő. Ebben az új felállásban a Magyar Fejlesztési Bank ezeket a feladatokat sokkal hatékonyabban tudja megoldani. Az előterjesztés szándéka szerint banki eszközökkel, fejlesztésihitel, tőkefinanszírozással is elősegítené a gazdasági n övekedést, a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, ugyanígy a versenyképesség javítását, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás megerősítését és a regionális különbségek mérséklését. Bár az MFB Zrt. mint állami fejlesztési bank nem lesz profitorientál t, és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor a célok szerint a szokásos banki megtérülési követelményeket meg fogja tartani, emiatt az állami vagyonnal való gazdálkodás eme eleme is reményeink szerint érvényesülni fog. Fontos eleme a törvénymód osításnak, hogy a Magyar Fejlesztési Bank az állami tulajdonú társasági részesedéseket nem privatizálhatja. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvénytervezet megteremt valamit: megteremti az állami vagyonnal való hatékony, felelős gazdálkodás felt ételeit. Nagy hangsúlyt kap benne, hogy a vagyonnal való gazdálkodáson belül a vagyon gyarapítása, a vagyoni kör bővítése is kiemelt céllá vált. Természetesen a törvénytervezet csak a peremfeltételeket biztosíthatja eme célok eléréséhez, a célok megvalósít ása még sok munkát igényel. Mindnyájan tudjuk, hogy a puding próbája az evés. Az eredményeket ma még nem láthatjuk, bízunk azonban abban, hogy az új struktúrával elért eredmények utólag is igazolni fogják a törvénytervezetet nem támogató képviselők szemébe n is a törvénytervezet helyességét és előremutatóságát. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a tervezetet. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Pősze Lajosnak, a J obbik képviselőcsoportja vezérszónokának. PŐSZE LAJOS , a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezer oka van annak, amiért fontos ma ezzel a törvénnyel foglalkozni. Elég, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt húsz esztend ő az állami vagyonkezelés botránysorozata volt. Minden évben volt legalább háromnégy olyan cégbotrány, állami vagyonnal kapcsolatos pazarlás, amely országos botrány volt, amely sok tíz milliárdos kárt okozott az országnak. Voltak olyan cégek, amelyeknek a z elmúlt húsz évben legalább öt tulajdonosa volt. Háromnégy évente változott a tulajdonos, háromnégy évente változott a menedzsment, a koncepció, természetesen a vagyon meg a tőke is, egész odáig, míg el nem tűnt az állami vagyon. De van má s oka is annak, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, nevezetesen az, hogy a világgazdaságban és Magyarországon is különösen olyan folyamatok, olyan felismerések vannak minden pártban, amelyek azt diktálják, hogy ne csak eladjunk, hanem vegyünk is adott eset ben. Gondoljunk csak arra, hogy majdnem minden párt programjában ott van, hogy a stratégiai állami vállalatokat, a volt állami vállalatokat valahogy próbáljuk meg visszaszerezni. Nem azt mondom, hogy vegyük vissza őket, mert annyi pénze soha nem lesz már M agyarországnak - a következő tíz évben legalábbis nem lesz , de tudunk aranyrészvényeket szerezni; tudunk olyan részesedéseket szerezni, amellyel igenis stratégiai beleszólásunk lehet ezekbe a vállalatokba. Tehát ilyen szempontból is fontos, hogy ez a tör vénytervezet egyáltalán ide, a Ház elé kerül, de ebből a szempontból viszont éppenséggel a legnagyobb hibája ennek a törvénytervezetnek az, hogy pontosan ezzel a hangsúllyal egyáltalán nem foglalkozik. Önmagában csak annak a megemlítése, hogy igenis a gyar apodást is bele kell érteni a vagyongazdálkodásba, az kevés.