Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
203 MNV Zrt. feletti tulajdonosi jogok gyakorlójaként egyaránt képes a kellő ellenőrzésre az állami vagyongazdálkodás tekintet ében. Ebben a rendszerben a felelősségi viszonyok egyértelműek és átláthatóak, melyek kellő garanciát jelentenek a folyamatos ellenőrzés megvalósulásához fűződő társadalmi érdekek érvényesítéséhez. A törvénymódosítás megszünteti azon elemek többségét, amel yek az MNV Zrt. mint a magyar államot megillető tulajdonosi joggyakorlás központi szereplője tekintetében a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaztak, és olyan szabályozási elemeket épít be a törvénybe, ame lyek az MNV Zrt. jövőbeni működését képviseleti, munkahatékonysági és felelősségi szempontból is egyértelművé és a vagyongazdálkodási célok megvalósítására alkalmasabbá teszik. A törvénymódosítás megteremti a Vtv. egyes rendelkezéseinek egyértelmű jogi meg fogalmazását, s ezáltal lehetőséget biztosít az egységes jogalkalmazásra, megnyitja a lehetőséget, hogy a tervezett átfogó törvénymódosításig is az új típusú vagyongazdálkodás elveit figyelembe véve történjen a tulajdonosi joggyakorlás az állami tulajdonba n álló vagyontárgyak felett. Tisztelt Ház! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság 1996 óta működik. Jogállásáról a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény XXXI. fejezete rendelkezett. Az Országgyűlés a 2001. évi X X. törvény megalkotásával kiteljesítette a szakosított hitelintézetekre vonatkozó szabályozás rendszerét, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény elfogadásával ugyanis valamennyi szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvény előírása szerint műk ödhet. Az önálló törvényi szabályozás gyakorlati indoka az volt, hogy az önálló, korábbinál részletesebb szabályok meghatározása által az MFB Zrt. a nemzetközi pénzpiacokon kellő súllyal, világos és könnyen áttekinthető státusszal jelenhetett meg. Az MFB m indenkori feladata a kormány gazdaságpolitikájának támogatása banki eszközökkel, vagyis fejlesztésihitel- és tőkefinanszírozással elősegíteni a gazdasági növekedést, a versenyképesség javítását, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás megerősítését, a regio nális különbségek mérséklését. Az MFB akkor képes a megváltozott gazdasági környezetben, az elhúzódó pénzügyigazdasági válságban a beszűkülő pénzpiacokon forrásokat gyűjteni, eszközöket közvetlenül vagy refinanszírozással a fejleszteni, beruházni kívánó h azai vállalkozók rendelkezésére bocsátani, ha a törvénymódosítás ezen új kihívások kezelésére alkalmassá teszi a bankot. Az MFBtörvény korábban hatályos rendelkezéseire alapozva azonban ismételten meg kell erősíteni, hogy jóllehet, az MFB mint állami fejl esztési bank nem profitorientált, és nem versenyez a kereskedelmi bankokkal, ugyanakkor mint a pénz- és tőkepiacról forrásokat felvevő és azokat kihelyező szakosított hitelintézet nem tekinthet el a szokásos banki megtérülési követelményektől. Ehhez kapcso lódóan ugyancsak ismételt megerősítést igényel, hogy éppen az MFB által bevont, éven túli lejáratú forrásokon fennálló állami, törvényi kezességre tekintettel a hitelintézet - nagyon korlátozott körre kiterjedő kivételekkel - alapvetően a szokásos banki pr udenciális szabályokat kell hogy alkalmazza. Az MFB pénzügyi intézményrendszerben betöltött szerepe, a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt pozíciója, tevékenységének jellege miatt a kereskedelmi bankok piacán nem jelentkezik versenytársként. A módosításo k - figyelembe véve a szabályozásból származó előnyök és hátrányok mérlegét, s ezek egymásra gyakorolt hatását is - az állam piaci részvételével nem eredményeznek piactorzító befolyást. A törvénymódosítás nem érinti azt a feladatkört sem, hogy az MFBnek a z általa bel- és külföldről gyűjtött, éven túli forrásokból alapvetően közép- és hosszú lejáratú, fejlesztési célú hiteleket kell nyújtania döntően kis- és középvállalkozások részére, emellett továbbra is szükséges, hogy a banknak - a saját tőkéjét meg nem haladó összegben - lehetősége nyíljon a fejlesztések megvalósítását közvetlen vagy közvetett tőkejuttatással is elősegíteni.
