Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről s... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ROGÁN ANTAL (Fidesz), a napirendi pont előadója:
177 törvényjavaslatnak - pontosabban két törvényjavaslatnak - az Alkotmánybíróság útmutatását és döntését figyelembe véve az a célja, hogy a törvénytelen és rendezetlen állapotok helyett törvényes és rendezett körülményeket teremtsen a parkolás területén az egész országban, beleértve Budapest területét is. Másik oldalról természetesen mind a két törvényjavaslatnak az is a célja, hogy kőbe vé ssen és megerősítsen bizonyos olyan alapvető normákat, amelyek, azt gondolom, hogy tőlünk nyugatra teljesen természetesek, Magyarországon viszont nem teljes egészében voltak azok, főleg Budapest területén. Ilyen norma például az, hogy minden olyan forint, amit parkolás céljából fizetnek be a polgárok akár Budapesten, akár az ország más területein, egyértelműen eljusson az önkormányzatokhoz, ne magáncégeket és ne vállalkozókat gazdagítson. Ennek a törvényjavaslatnak az egyik legfontosabb célkitűzése és talán a legnagyobb változás az előző esztendők gyakorlatához és törvényi feltételeihez képest, hogy véget vet a magáncégek vircsaftjának a parkolás területén. Innentől kezdve egyértelművé teszi, hogy parkolási szolgáltatást és parkolásüzemeltetést, ellenőrzést csak maga az önkormányzat vagy pedig az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, az önkormányzat által alapított cég láthat el. További olyan garanciákat is beemelünk a törvényjavaslatba, a kétharmados önkormányzati törvénymódosításba, amely egyébké nt azt is garantálja, hogy mondjuk, egy ilyen közszolgáltatással megbízott önkormányzati cég továbbértékesítésére a későbbiekben nincsen lehetőség, ennek megfelelően a törvényjavaslat előírja, hogy a parkolásüzemeltetéssel, parkolásszervezéssel foglalkozó cég tulajdonrésze egyébként nem elidegeníthető. Én azt gondolom, ez is egy olyan fontos garancia, amely egyértelművé teszi: mostantól kezdve, ha a törvényjavaslat életbe lép, és a jelenleg még meglévő, magáncégeknél lévő szerződések kifutnak, illetve azoka t az önkormányzatok felmondják, abban az esetben kialakulhat egy olyan gyakorlat, hogy valóban teljes egészében az ország területén - Budapestet is beleértve - önkormányzati üzemeltetésbe kerül a parkolás. Én azt gondolom, hogy ennek indokoltságát talán az is alátámasztja, hogy főleg budapesti példák alapján elég jól látszik, hogy érdemi különbség van kerületek között abban a tekintetben, hogy valahol magáncég látja el a parkolásüzemeltetés feladatát, vagy éppenséggel önkormányzati kézben van ez tartva. Ált alában az a tapasztalat, hogy az önkormányzati kézben tartott területeknél több bevétel jut el az önkormányzatokhoz, mint a magáncégek által üzemeltetett területen. Ebből számtalan vita is kialakult az elmúlt esztendőkben. Én azt gondolom, hogy e téren a t örvényjavaslat végre tiszta és világos helyzetet teremt. Hogy magának a törvényjavaslatnak a formai feltételeiről és rendszeréről is beszéljünk néhány szót, szeretném azt világossá tenni a tisztelt Ház számára, hogy itt alapvetően - ahogy azt az elnök úr i s jelezte - két törvényjavaslatról beszélünk: egyik oldalról a kétharmados önkormányzati törvény módosításáról, másrészről pedig a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a közúti közlekedésről szóló, valamint a közúti közlekedési ny ilvántartásról szóló törvény együttes módosításáról. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a két törvényjavaslatnak most az együttes általános vitáját folytatjuk le itt a tisztelt Házban, így természetesen az egyes szempontokra a két törvényjavaslat kapcsán én is e gyüttesen szeretnék kitérni. Azt szeretném leszögezni, hogy ennek a törvénynek a megalkotását - mármint a külön parkolási törvénynek az önkormányzati törvény módosítása mellett történő megalkotását - az Alkotmánybíróság alapvetően elvárta és előírta, tehát az Alkotmánybíróság elvárásainak csak úgy tudunk eleget tenni, hogy számtalan olyan szempontot, amit egyébként korábban az önkormányzatok rendeleteikben szabályoztak, most a törvénybe emeljük át. Azt is szeretném azonban nyilvánvalóvá tenni, hogy egyik tö rvényjavaslatnak sem az a célja, hogy minden önkormányzat helyett minden rendeletalkotási munkát elvégezzen, hiszen a törvény nyilvánvalóan az ország egész területére terjed ki, nemcsak Budapestre. Azt gondolom, hogy sem Budapesten, sem pedig az ország más városaiban az Országgyűlés nem vállalkozhat arra, hogy megalkossa a parkolásszervezés és üzemeltetés részletes szabályait, ezt nyilvánvalóan a helyi önkormányzatoknak a saját rendeleteikben kell megtenni; erre az önkormányzati törvény megfelelő
