Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 20 (4. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
155 életből, hogy a pártlogika a testületi működésben is csak korlátozottan érvényesül; minél kisebb egy település, annál kevésbé. Megtartottuk azt a szervezeti megoldást a törvényben, hogy elválasztottuk a tízezernél kisebb lélekszámú településeket és a tízezernél nagyobb lélekszámú településeket, és a kompenz ációs listát csak a tízezernél nagyobb lélekszámú településeken fogalmaztunk meg, ahogy a korábbi törvény is, viszont itt egy látszólag jelentéktelennek tűnő, de szellemiségében mégiscsak hangsúlyozandó változtatás van. Azt az elnevezést, hogy “kislistás”, egyszerűen kivettük a törvényből, mert a korábbi beosztás - kislistásnagylistás - egy olyan képzetet és azt a szemléletet tükrözte a választójogi rendszerben, mintha a kisebb települések kevésbé lennének fontosak, mint a nagyok, ahol már nagy lista van, és a megyék megosztásánál is ez tükröződött. Mi azt gondoltuk, miután a tízezernél kisebb lélekszámú településeken egy olyan lista van, ahol csak személyek szerepelnek, nem pártok, az egy egyéni listás választási rendszer, és ezt az elnevezést követtük vég ig a törvényben. Tehát egyéni listás rendszerben szavaznak a tízezernél kisebb lélekszámú települések - egy egész világos, matematikai értelemben is nagyon jól követhető rendben, rugalmasan , és a nagyobb településeken, tízezer felett pedig a korábbi rend szerben szavaznak, attól ez egy olyan rendszer, ami az arányosság elvét is igyekszik figyelembe venni. (11.40) A megyei önkormányzatok esetében az újítás ebben a törvényben, hogy a megyék egy választókerületet képviselnek. Tehát nem oszlanak meg a megyék k icsi- és nagylistás településekre, hanem miután a megyei önkormányzatban egyébként csak a választási eljárásban van ilyen különbségtétel, de amúgy semmilyen módon nem jelenik ez meg, azt gondoltuk, hogy sokkal egyszerűbb a rendszer és jobban áttekinthető m inden lakó számára, ha egy megye egy választókerület, a megye minden lakója, leszámítva a megyei jogú városokat, ezt is áttettük a korábbi szabályozásból, tehát a megyei jogú városok lakói nem szavazhatnak a megyei önkormányzatra, de a megye egy választóke rület a mi választási rendszerünkben. A fővárosról már szóltam. Itt a mi javaslatunk azt eredményezi, hogy a fővárosi testület létszáma is egy rugalmasan változó, a mindenkori települési lélekszámhoz alkalmazkodó testületet jelent, ez a mai létszámadatokat tekintve - 2009. január 1jei KSHadatok, most még ezek az aktuálisak - egy 35 fős testületet jelent a korábbi 66 fő helyett a fővárosban. A törvény kezeli azt a problémát is, ami az európai uniós tagságunkkal alkalmazandó ebben a rendszerben. Ugyanis az a helyzet, talán nem mindenki számára világos, de az Európai Unió belső szabályozása miatt minden nemzeti parlamentnek lehetővé kell tenni, hogy olyan szavazópolgárok is szavazzanak a helyhatósági választásokon, akik ugyan nem magyar állampolgárok, de egy adott településen tartósan letelepedettek. Cserébe ezt a lehetőséget a magyar állampolgároknak is meg kell adni más európai uniós országokban, ott is, ahol egyébként az országos választásokon nem rendelkeznek szavazati joggal. De ha valaki Bécsben él magya rként, durván 30 ezer magyar él Bécsben, akinek magyar állampolgársága van és nem osztrák, őnekik, miután tartósan letelepedettek, rendelkeznek ideiglenes lakhellyel, a mostani átnevezés szerint tartózkodási hellyel, így részt vehetnek a bécsi önkormányzat i választásokon. Ez abban a vonatkozásban érdekes, kedves képviselőtársak, hogy ez azt jelenti, hogy az európai tagságunk garancia arra, hogy azon szomszédos országok esetében, ahol nagy számban élnek magyar állampolgárok, ha állampolgárságot is kapnak, ak kor sem lehet őket semmilyen választási rendszerből a saját hazájukban kizárni. Ez fontos akkor, amikor értékeljük például a kettős állampolgársággal kapcsolatban a szlovák reakciót, akkor nekünk tudni kell higgadtan értékelni, hogy a szlovák miniszterelnö k egy olyan kizárásról beszél, amely az Európai Unió kereteiben nem valósítható meg. Viszont cserébe nekünk is alkalmazni kell ezt a törvényben. Itt egy olyan szigorítást alkalmazunk, ami még a mostani időkeretekbe belefér, hogy nem a választás kitűzése na pjáig kell tartózkodási helyet bejelenteni, hanem az azt megelőző harmincadik napon, pontosan azért, hogy megakadályozzuk az úgynevezett voksturizmus tömegessé válását. Ez
