Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 15 (15. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KISS PÉTER, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1464 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megadom a szót Kiss Péter képviselő úrnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. Képviselő úr! KISS PÉTER , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Magyarázattal tartozom a Háznak, hogy hogy van az, hogy a bizottságban úgy, ahogy az államtitkár úr mondta, az általános vitára való alkalmasság mell ett szavaztunk az összes ellenzéki képviselőtársammal együtt, ugyanakkor pedig el akarjuk mondani, hogy a bizottsági vitában is mely szempontok vezettek bennünket, amelyekben előre jeleztük, hogy bizonyos módosítások esetén látjuk lehetségesnek, hogy ez az amúgy valóban javító szándékú törvényjavaslat általunk támogatottan is révbe érhessen. Mert a szándék ebben a kérdésben semmiképpen nem az előterjesztők és az ellenzék vitája, hanem egy jó megoldás azok számára, akik felhasználói, részben elszenvedői, rés zben jó használói voltak az elmúlt 12 évben az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak. Itt azzal az elgondolással, hogy tovább egyszerűsödjön a rendszer, illetve az újonnan bevezetett alkalmi és egyszerűsített foglalkoztatás hibáit ki lehessen küszöböl ni, ezzel az alapszándékkal mi egyetértünk, ezért is támogattuk tehát a bizottság ülésén az általános vitára való alkalmasságot. Nyilván ezzel azt mondván, hogy a vitában el akarjuk mondani a javaslatainkat, módosító indítványokat teszünk, és a kisebbségi vélemény kapcsán szeretném én magam is ismertetni azokat a szempontokat, amely területeken aggályokat, tisztázatlanságokat látunk még. A tisztázatlanságok három körben merülhetnek fel. Mennyiben működőképes az a technológia, amit elemeiben meghirdetett ez az új törvénytervezet? Itt utalok arra, ami például az előbb is elhangzott, a papír alapú bejelentés fennmaradásának a kérdése, különösen a visszaélés megakadályozása szempontjából. Bár egyetértek a képviselőtársaimmal, hogy törvényt nem a visszaélések ell en kell csinálni, hanem a normális használók érdekében, de az mégiscsak méltánytalan volna, ha a többség számára nyitnánk ki a teljes kaput, a többség, a ma nem szabályosan használó többség számára nyitnánk ki a teljes kaput, és a kisebbség, amely tisztese n akarta eddig is használni, járna rosszul. Az a megoldás, amely papír alapon meghagyja a következő hó 12ig az újbóli bejelentés lehetőségét utólagosan, nem nagyon ad transzparens lehetőséget arra, hogy könnyen ellenőrizhető módon, szabályszerűen járjanak el, illetve akik így járnak el, azok ne járjanak rosszul. A második kérdéskör, hogy hogyan is érintené a munkavállalókat a benne foglalt szabályrendszer; ezt többen is felvetették a bizottsági ülésen. Azt hiszem, nemcsak az ágazatok szempontjából kell lef olytatni a vizsgálatot. Hogy az agrárium, az agrárgazdák szempontjából a dolog hogyan néz ki, nagyon valószínű, hogy Czira képviselő úrnak van igazsága, hogy az egyszerűsítés minden határon túl számukra kedvező. Ez igaz. Ugyanakkor a munkavállaló szempontj ából például a két órán belüli elállás kérdése hogyan is értékelhető, vagy például az, hogy a szolgálati időbe beszámítanake az így szerzett napok a társadalombiztosítás területén vagy nem, hát kérem szépen, ezek abszolút nem másodlagos kérdések. Mindanny ian tudjuk, hogy vidéken vannak emberek, akik a nyugdíjukhoz szükséges szolgálati időt töredék munkákból képesek, tudják csak ma is összeszedni. Hogy az ő számukra ez a kérdés lehetősége, vagy pedig a munkaadó szempontjából megfogalmazott döntési alternat íva, hogy ő majd ezt hogyan fogja megoldani az érintett számára, kérem szépen, ez nagyon nem mindegy, és erre mi figyelmet akarunk fordítani. A harmadik, hogy szektorokat hogyan érint ez a dolog. Abban, hogy a civil szféra most ebből a szabályozásból kiszo rul, most jelzem, elvi úton sem értünk egyet, ugyanakkor nem akartuk akadályozni a most asztalon lévő egyszerűsítést és rendteremtési szándékot ezen elvi álláspontunkkal. De a vitában ki fogjuk fejteni azt a véleményünket, hogy nem lehet csak az áfatörvény kapcsán krokodilkönnyeket hullatni itt a parlamentben, amikor az adományokra vonatkozott, és hogy hogyan fojtja meg egy szerencsétlennek minősített, a Ház által többségében szerencsétlennek minősített korábbi szabályozás a civil szervezeteket, amelyek kar itatívak, és mi van
