Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 15 (15. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1461 (10.00) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Dr. Czomba Sándor jelzésére:) Czomba Sándor állam titkár úr, tízperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy először idézzek; az Országos Munkavédelmi és M unkaügyi Főfelügyelőség elnökétől kaptam egy tájékoztatást a napokban, ami a következőről szól, az egyszerűsített foglalkoztatás általános tapasztalatait osztja meg velünk április 1je óta. Több mint 300 munkáltató esetében találkozott a munkaügyi hatóság az egyszerűsített foglalkoztatás valamely formájával, a vizsgált vállalkozások körülbelül kétharmadánál tártak fel a felügyelők különböző problémákat, a legtöbb szabálytalanság a bejelentés hiányából, illetve a jelenléti ívek vezetésével kapcsolatos jogsér tésekből adódik. Sajnos ez, amit tudtunk, ahogyan képviselőtársam is jelezte, beigazolódott, hogy az a törvény, amely jelen pillanatban hatályban van, az egyszerűen nem alkalmatlan, hanem kivitelezhetetlen. Tehát azok a munkáltatók, munkavállalók, akik egy szerűsített módon szeretnének foglalkoztatni, illetve dolgozni, ezek alapján a szabályok alapján képtelenek ezt megtenni. Ezért kellett nagyon gyorsan lépni, és úgy gondolom, hogy az az irány, amelyet most ez a törvénytervezet takar, megfelelő. De engedjék meg, hogy három mondat erejéig visszatérjünk, hogy honnan is indult ez az egész alkalmi foglalkoztatás és az alkalmi kiskönyvvel való foglalatosság. Az 1997. évi törvényről beszélünk, és az alkalmi munkavállalásnak az volt a lényege a jogalkotó akkori szá ndéka szerint, hogy főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak és a különböző, háztartásban foglalkoztatottak alkalmi munkavállalását segítse. Ekkor a közteher, ha a napi kifizetett összeg 700 és 1300 forint között volt, magyarul tehát ha valakinek ennyit a dtunk napidíjként, 500 forint közteherjegyet kellett beragasztani. Most ha a törvény mostani, április 1jei állapotát tekintjük, akkor, emlékszünk rá, 400 forint volt az a közteherjegy, miközben háromszorosára nőtt egyébként a minimálbér a köztes időszakba n, tehát egyértelmű volt, hogy amikor 2002ben és főként 2005ben elkezdődött az alkalmi kiskönyvbe ragasztható közteherjegy csökkentése, abban a pillanatban megugrott az alkalmi kiskönyvvel foglalkoztatottak száma, és ez automatikusan azt jelentette, most már a legvégén közel 1 millió 200 ezer kiskönyv volt kinn, és nagyon sok esetben az történt, hogy akik megbízásos jogviszonnyal, részmunkaidős foglalkoztatással foglalkoztattak, a közteher, a kedvező közteher miatt bebújtak az alkalmi kiskönyv alá. Nem ez a célja az alkalmi foglalkoztatásnak, és szeretném most is nyomatékosan jelezni, hogy nem a közteher mértéke és a köztehercsökkentés az elsődleges feladat. Az egyszerűsített foglalkoztatás azért van, hogy ha én alkalomszerűen, idényjellegű munkára egyszer űen, egyszerűbben, gyorsan szeretnék embereket felvenni, akkor ezt megtehessem, tehát ne a munkatörvénykönyv hatálya alatti szabályok vonatkozzanak ránk. Ez egy nagyon lényeges dolog. És ugye azt nagyon sokan hallották, tudják, hogy az alkalmi kiskönyvvel hogyan, mi módon lehetett visszaélni, és amire mi adott esetben nem is gondolunk, a munkáltató meg a munkavállaló azt már régen kitalálta meg meg is tette. Tehát a papír alapú semmiképpen sem alkalmas a probléma kezelésére, ezért az alkalmi kiskönyv ötleté t... Mert elhangzott ez az általános vitában bizottsági szinten, hogy miért nem hozzuk vissza a kiskönyvet, mert ennél még ez is jobb volt. Való igaz, a mostaninál jobb, de az, ami törvénytervezet most a parlament elé kerül, úgy gondolom, sokkal jobban kez elhető. Ahogy képviselőtársam is jelezte, valóban két fő probléma van a jelenlegivel. Az egyik az igen magas közteher, 40, illetve 30 százalék (Gőgös Zoltán: 30, egységesen!) , illetve az iszonyú bürokrácia mértéke. A bürokráciával kapcsolatban gyakorlatila g azt látjuk, hogy jelen pillanatban ha egy mezőgazdasági vállalkozó veszi a bátorságot, és megpróbál legálisan foglalkoztatni, minden áldott reggel jelenléti ívet kell kitöltenie két példányban, eredeti példányban, 18 adattal, most hogyha van 506070 mun kavállalója, ez egyszerűen képtelenség. Tehát egy brigádot csak erre kell ráállítani,
