Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. május 17 (2. szám) - Az ülés megnyitása - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai ... - ELNÖK (dr. Schmitt Pál): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
15 kisebb. Lehet akár 198 fős is (Navracsics Tibor: Legfeljebb!) , lehet 210 fős is. Ha végigfolytattunk egy vitafolyamatot, ha megegyeztünk az elvekben, hogy miként artikulálódjon a választói a karat, akkor helyes az alkotmányhoz hozzányúlni és az alkotmányban számokat rögzíteni. Ezt mondtam, illetve ezt mondtuk el többen kisebbségi véleményként a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (dr. Schmitt Pál) : Köszönöm szépen , képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 4040 perces időkeretben. Felhívom szíves figyelmüket, hogy ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Fideszké pviselőcsoport vezérszónokának; utána következik Bárándy Gergely úr. Répássy úr, parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem fogom az idejüket olyan hosszan igénybe venni, mi nt ahogyan ez a lehetőségemre állna. A törvényjavaslatok, a három törvényjavaslat nagy része a kormány szervezetalakítási szabadságának a körébe tartozó módosításokat fogalmaz meg és ilyen javaslatokat tesz. Ahogyan eddig már sok szó esett róla, a kormány szervezetalakítási szabadságának a körébe tartozó kérdéseket általában az ellenzék ha vitatja is, de önmérsékletet szokott tanúsítani abban a tekintetben, hogy ez vajon kinek a felelőssége, és egyértelműen a kormány felelőssége a kormány szervezetalakítási szabadsága. Természetesen ezen belül is kritikák érték a törvényjavaslatokat. Úgy gondolom, hogy erre megpróbálunk majd válaszolni. Amiről én most szólni szeretnék, az az alkotmánymódosításnak egy olyan pontja, amely már jóval nagyobb vitákat váltott ki e ddig, mégpedig a 200 fős parlamentnek az alkotmányban való rögzítése. Hozzáteszem, hogy ez nem egy új keletű vita. Akik az Országgyűlés tagjai voltak az előző ciklusban, azok emlékeznek rá, hogy minden egyes alkalommal vita alakult ki arról, hogy vajon az alkotmányban kelle rögzíteni előbb az országgyűlési képviselők létszámát és utána kelle választási törvényt alkotni, vagy pedig előbb a választási törvényt kell elfogadni és utólag az alkotmányban rögzíteni. (14.00) Az általam ismert európai megoldások k özött erre is van példa, és fordítva is van példa. Néhány európai alkotmány tartalmazza a képviselők, az Országgyűlés létszámát. Ennél sokkal jelentősebbnek tartom azt, hogy ebben a kérdésben nemcsak az Országgyűlés eddigi pártjai között, hanem a nyilvános ság előtt is konszenzus alakult ki. A választásokon nemcsak a miénk egyébként, de elsősorban a Fidesz régi elképzelése volt a legfeljebb 200 fős parlament. A választásokon egyértelműen többséget kapott, támogatást kapott ez az elképzelés, tehát a választók támogatják azt, hogy az országgyűlési képviselők létszáma mintegy a felére csökkenjen. Ez az eddigi parlamenti vitákból kitűnően más pártok számára is evidencia volt, támogatták, de sohasem jutottunk el magához a megvalósításhoz, ahhoz, hogy a választójog i törvény módosítására sor kerüljön. Mi az előző Országgyűlésben is azt javasoltuk, hogy az alkotmány tartalmazza a parlament létszámát, és az alkotmány vagy valamilyen más norma adjon határidőt a pártoknak arra, hogy meg tudjanak egyezni abban, milyen vál asztási törvény, milyen választójogi reform kell ahhoz, hogy a kisebb Országgyűlés a valóságban is, a gyakorlatban is megvalósuljon. Most ugyan rendelkezünk azzal a parlamenti többséggel, hogy meg tudnánk határozni azt, hogy szerintünk mely választási refo rm szükséges a 200 fős parlamenthez, mégis azt javasoljuk, hogy az alkotmány azt rögzítse, hogy legfeljebb 200 fő plusz 13 kisebbségi képviselő lehet az Országgyűlésben, de az alkotmánynak ez a rendelkezése csak egy külön törvény elfogadása esetén lépjen h atályba, tehát egy külön törvény léptesse hatályba az alkotmánynak ezt a rendelkezését.
