Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 14 (14. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1354 Akkor, amikor á ttanulmányoztuk a benyújtott javaslatot, ez a javaslat nem tartalmazott határidőt arra, hogy a minisztériumnak meddig kell kidolgoznia az új árszabályozási rendszert. Ez bizonytalanságot okozhat a fogyasztóknál, a piacon, akár az energiaellátás biztonságát is érintheti, veszélyeztetheti. Éppen ezért az MSZP támogatja ennek tartalmát, de szavazatával csak akkor tudja támogatni a benyújtott javaslatot, ha a tisztelt Ház támogatja a frakció által benyújtott módosító javaslatot, amelyik azt mondja ki, hogy 2010 . július 31ig a miniszter meg kell hogy alkossa az árszabályozási rendeletet. Hangsúlyozom, nem a moratóriumra mondjuk a határidőt, hanem a szabályozás megalkotására mondanánk ki egy moratóriumot. Engedjen meg még néhány megjegyzést a megalkotandó későbbi jogszabállyal, rendelettel kapcsolatosan. Reméljük, az nem tud megtörténni, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatói körben elszenvedett veszteségeiket a versenypiacról vételező kis- és középvállalatokra, intézményekre, óvodákra, iskolákra, önkormány zatokra, kórházakra fogják hárítani. Engedje meg, hogy külön felhívjam a figyelmüket a távhővel kapcsolatosan. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a megalkotandó szabályozás még csak véletlenül se emelhesse a távhő árát. Végül ismételten kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az MSZP által benyújtott módosító javaslatot, amely, azt hiszem, a kiszámíthatóság és a biztonság irányába mutat. Ebben az esetben mi is tudjuk támogatni az önök javaslatát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Volner Jánosnak, a Jobbik képviselőjének. VOLNER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt elsősorban a kormánytöbbséghez szeretnék szólni. Először is arra szeretném önöket biztatni, hogy a gazdaságpo litika bőséges eszköztárat ad az önök kezébe, a kétharmad pedig ezt a lehetőséget, ha lehet, még inkább kiszélesíti. Ehhez képest egy meglehetősen szűk eszköztárral operáló kormánydöntéssel állunk szemben. Ugyanis önök felülről egy hatósági árplafon beveze tésével szeretnék az egész problémát kezelni. Mi azonban sokkal célravezetőbbnek tartanánk, ha ez párosulna egy olyan szemlélettel, amely a piaci likviditást segítené az energetikai szektorban, illetve segítene a tudatos fogyasztói magatartás megerősödéséb en és kiépülésében Magyarországon. Ennek nyomán szeretnénk a közeljövőben majd egy határozati javaslatot beterjeszteni, és arra kérni a kormányt, hogy vizsgálja meg az abban szereplő pontokat. Ha lehet és egyetért vele, akkor támogassa, dolgozza ki ennek r észletes szabályozását. Most ennek mondanám el röviden a tartalmát és a kereteit. A miniszteri rendeletnek, amely az energiaszolgáltatás keretén belül működő ármoratórium kihirdetéséről szól, nézetünk szerint tartalmaznia kellene az árképletet, az árképlet módszertanát és a módszertan részletes indokolását is. Ugyanis a piaci szereplők magatartását a minisztérium kedvező irányban befolyásolhatja akkor, ha a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy milyen módon történik az árképzés, és mi az oka. Megjegy zem egyébként, hogy egy ilyen javaslat a szakmai közvélemény és a nyilvánosság, a tág nyilvánosság számára is lehetőséget biztosítana arra, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az árképzés módszertanát, illetve a civil szféra az ezzel kapcsolatos vélemén yét ilyen módon hatékonyabban eljuttathatja a kormány döntéshozóihoz is. A másik. Az egyetemes szolgáltatás árát az indokolt működési és tőkeköltségek figyelembevételével szeretné kialakítani a kormány. Itt azt javasolnánk önöknek, hogy rendelkezésre áll j ó néhány adat, földgázárak, szállítási költségek, üzemeltetési költségek, amelyek nemzetközi relációban elérhetőek. Mi azt szeretnénk, hogy az árképzés során ezeket az adatokat is vegyék figyelembe, ugyanis egy olyan viszonylag kevés szereplővel rendelkező piacon, mint amilyen például a mostani földgázpiac vagy akár az árampiac, meglehetősen nagy az esélye annak, hogy a cégek egymással összehangolják működésüket. Nem tudhatjuk, hogy nem alakulnake ki
