Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 8 (13. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1235 Országgyűlés határozatot kíván hozni, azt az Országgyűlésnek a szokásos szabályoktól eltérően nem az országgyűlési képviselők kétharmadának, hanem négyötödének s zavazattöbbségével kell meghoznia. Erre kell azt mondanunk, hogy bizony, akár tetszik nekünk és akár nem - és nehéz kimondani, mert ugye, akkor egy pufajkás miniszterelnöke volt az országnak Horn Gyula személyében , de mégis egy olyan alkotmánymódosítást fogadtak el, ami az ellenzék szerepét nem zsugorította semmivé ebben az egész alkotmányozási folyamatban, ez a rendelkezés tehát beemelésre került. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlésnek az lett a feladata, hogy egyfajta konszenzuskényszert kényszerít rá az Országgyűlésre, és még egy kétharmados parlamenti többség sem lehet képes arra, hogy az alkotmányozás irányát, tartalmát, eljárását meghatározza. Úgy látszik azonban, hogy A nemzeti egyetértés programja megvalósításának útján a kétharmados parlamenti tö bbségnek ez most egy akadályt képez, és ezt a négyötödös szabályt szeretné hatályon kívül helyezni. Bevallom őszintén, ezt egyszerűn nem értem, nem értjük képviselőtársammal, nem értjük jobbikos képviselőtársaimmal együtt, hogy miért kell megrettenni, megi jedni annak a lehetőségétől, hogy egy ilyen határozati javaslat elkészüljön, majd úgy kerüljön a Ház elé, hogy az négyötödös többséggel kerüljön elfogadásra. Hiszen ha a bizottsági munka során, az előkészítő munka során egy olyan határozati javaslat állna össze, amely konszenzust tükrözne, és valóban komolyan vennék, komolyan szeretnék minden sokszínű arcát ennek a társadalomnak, ennek a nemzetnek megjeleníteni abban a szövegben, amit a határozati javaslat tartalmazni fog, akkor nem kellene aggódni azon, ho gy a négyötödös többség elége vagy nem elég, hiszen akkor egy konszenzusos szöveg kerülne az Országgyűlés elé, és azt nyilvánvaló módon mindenki megszavazná, hogyha valóban egy olyan folyamat végéhez érkezünk, amelyben tényleg alkotó jellegű, értelmes, és szerű, alkotmányos és - hangsúlyozom - a történeti alkotmányosság, illetve az emberi jogok, az alapvető állampolgári jogok kiterjesztését, garantálását célzó rendelkezések megjelennének az alkotmánymódosítási javaslatban. Azonban sajnos nem erről van szó. Nagyon szomorúnak tartom, hogy ezt a javaslatot elő kell terjesztenünk Novák Előd képviselőtársammal együtt, hiszen idéznék egypár gondolatot az indokolásból is. Tehát 1995ben ez a bizonyos módosítás, amelyet elfogadott az akkori Országgyűlés, ki kell mon dani, önmérsékletet tanúsított az alkotmányozás területén, noha 72 százalékos többsége volt a szocialistaliberális többségnek, és rettenetes károkat okoztak ebben az országban, a Bokroscsomagtól kezdve sok mindenen át, Pongrátz Gergelyt, az '56os hőst b ilincsben vonszolták végig 1997ben a Hősök terén - micsoda drámai pillanatok! Most mégis oda jutottunk, hogy az előterjesztő az alkotmánybírósági jelölési folyamattal kapcsolatos alkotmány módosításához odabiggyesztett egy javaslatot, a 2. § (2) bekezdést , amelyben egyszerűen kidobná az ablakon a négyötödös többség szabályát az alkotmányozással kapcsolatban. Azt gondolom, ez egyrészt sérti a Házszabályt, ezt kellett leírnunk az indokolásban. A Házszabály 85. § (3) bekezdése indokolási kötelezettséget ír el ő a képviselő számára, ami azt jelenti, hogy ez nem lehet egy formális aktus. Tehát, ha és amennyiben - ráadásul éppen az alkotmányról van szó - több rendelkezést érintő módosítást terjeszt elő az előterjesztő, akkor ezen több rendelkezés tekintetében mind enütt okát kell adni annak, hogy miért kívánná jelen esetben azt, hogy helyezzék hatályon kívül ezt a rendelkezést. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy ez lényegében rosszhiszemű, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétes törvényjavaslate lőterjesztés. Ráadásul azért nagyon furcsa, hogy legalább az előterjesztő vette volna a fáradságot, és egykét mondattal leírja, hogy azért nem jó ez a négyötödös többség, mert adott esetben, mondjuk, a Jobbik által javasolt történeti alkotmányosság elvei nem szimpatikusak. Bár Salamon képviselőtársam tegnap megnyugtatott, hogy számára szimpatikusak ezek, tehát ilyen értelemben aggódnunk nem kell, és nagyon bízom abban, hogy ebben az alkotmányozási folyamatban nem fogjuk szem elől téveszteni azt a megkerülh etetlen kötelezettséget, hogy visszaálljon a történeti jogfolytonosság útjára a magyar állam. Azt kell mondani, hogy ebben a formában viszont nincs garancia arra, hogy ne egy pártszövetség akaratának megfelelő alkotmányszöveg álljon elő, kerüljön elfogadás ra, ami az alkotmányozás szellemével élesen ellenkezik. Tehát azt gondolom, az lenne elvárható, hogy tekintetbe vegyék a
