Országgyűlési Napló - 2010. évi tavaszi ülésszak
2010. június 8 (13. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1218 A tízezer alatti tele pülések esetében talán a legkisebb a baj. Itt is a mostani Ktv. rendszerét lényegesen jobban, logikusabban lekövető javaslatokat terjesztettünk elő, elutasították, de hozzáteszem, hogy ha csak ennyi lenne a probléma, akkor önmagában ettől még támogatható l ehetne vagy lehetett volna a törvényjavaslat. A baj igazi arca a tízezer fölötti lélekszámú településeken és a fővárosi kerületek esetében mutatkozott meg. Nem volt hajlandó változtatni a kormánytöbbség, illetőleg az előterjesztők az eredeti álláspontjukon , miszerint egészen elképesztő, szélsőséges módon eltorzították az egyéni és a kompenzációs lista mandátumkiosztásarányait a mostani 60:40ről, figyelmen kívül hagyva az országgyűlési rendszerben követett 55:45 százalékos rendszert a lista javára, amelyet mi a módosító javaslatainkban inkább a Fideszhez közelítve, az előterjesztők eredeti szándékához közelítve próbáltunk kompromisszumos alapon javasolni. Ehelyett 70:30 arányban eltorzult, illetőleg el fog torzulni a rendszer, ha ezt így fogadjuk el. Tovább i probléma, és teljességgel elfogadhatatlan, miszerint a kompenzációs listaállítás szabályait jelentősen, itt is azt mondom, eltorzították, illetőleg olyan feltételeket szabnak, amelyek különösen a fővárosi kerületekben nehezítik meg a kisebb jelölő szerve zetek számára a jelölt, illetve a kompenzációslistaállítást. Értetlenül állunk az ajánlószelvények számának különösen a fővárosban való megemelése előtt. Itt, ugye, négyszeresére emelik a szükséges ajánlószelvények számát, és eredetileg negyedére csökken tették volna az ehhez szükséges időt. Most annyi azért történt, hogy talán csak a felére fogják, de ez így szintén nem elfogadható. Továbbmenve meg tudom erősíteni azt, hogy itt már az a szándék lapul meg, miszerint a kisebb szervezetek egyszerűen ne tudja nak rajtkőhöz se állni. Tehát a megelőző csapásmérés eszközéről nem hajlandó lemondani a kormány, meg kell akadályozni, csírájában el kell fojtani, még embrionális szakaszban mindenfajta ellenzéki kezdeményezést. És hivatkoznak önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, a költséghatékonyságra, a takarékosságra, arra a választói és összmagyar elvárásra, hogy ez jelentős megtakarításokat eredményez, illetőleg annyira kiábrándultak a magyar emberek a politikai elitből - ami, megjegyzem, egyébként igaz , ho gy ezt úgy lehetne első körben helyrehozni, ha drasztikusan lecsökkentjük a helyi képviselők számát. Még ezt nagyjából el is tudnám fogadni, ha nem látnám a külsős alpolgármesterekkel kapcsolatos javaslatot, ahol egész egyszerűen arról van szó, hogy azokat a FideszKDNPs vagy a hozzájuk közel álló képviselőket, akik a létszámleépítés vagy a létszámcsökkentés folytán szükségszerűen kikerülnek a testületekből, valahogy vissza kell oda juttatni, tehát oldalvízen visszacsempészik külsős alpolgármestereknek eln evezve ezeket a képviselőket. Ezen kívül a kétharmados győzelem magával hozta, hogy a klientúra iszonyatos mértékűvé növekedett, ezeket az embereket is el kell helyezni, szintén külsős alpolgármesterként. Illetőleg a politikusi álláshalmozás - akármennyire is nem tetszik önöknek, a politikusi álláshalmozás - szüli azt a kényszerhelyzetet, hogy aki három, négy, öt, hat, nyolc, tíz, ki tudja, hány beosztást tölt be, nem ér rá arra, hogy koncentráljon a polgármesteri feladataira, és külsős alpolgármesterekkel végezteti el a munkának egy bizonyos részét. Ez újfent elfogadhatatlan. Ugyanakkor üdvözlendő, hiszen a korrektség kedvéért ezt is el kell mondanom, hogy a mandátumszámítás módszerében elfogadták az ellenzéki javaslatokat - ezt ezúton is köszönjük , mint ahogy a 15. § (2) bekezdését is ki fogják venni a törvényjavaslatból. Ez röviden, érthetően azt jelentette volna, hogy 50 százalék feletti egyéni győzelem esetén bizonyos arányban egy szavazat kettőt ér. Ennek a helyből való alkotmányellenességét nagyon he lyesen felismerték az előterjesztők, és e téren valóban kedvező irányba tudtunk elmozdulni. Sajnos azonban ezek még mindig nem sokat javítottak a törvényjavaslat diktatórikus jellegén, azzal együtt, hogy valóban itt örvendetes, talán kevés ilyen bizottság van, ahol ilyen kicsi arányban is, de legalább valamit elfogadnak az ellenzék javaslataiból, azonban ez nem mentette meg a helyzetet, ez nem tudta átfordítani az eredeti álláspontunkat. És függetlenül attól, hogy valóban a 15.
